Első körben: Witches of East End

Amikor olvastam Tibi oldalán, hogy végre érkezik egy igazán boszis sorozat a sok vámpíros és vérfarkasos szériák mellé, bevallom nagyon megörültem, és már tűkön ültem, mikor tudom már megnézni az első részt. Tulajdonképpen a Charmed óta nem nagyon volt olyan sorozat, ami csak a boszorkányokkal foglalkozna, azóta pedig már eltelt hét év! Amint elkészült hozzá a felirat neki is vetettem magam, és azt kell, hogy mondjam, nagyon jó volt! Egyetlen egy apró hibát vettem észre, ami tulajdonképpen nem hiba, hisz minden sorozatban van minimum egy szerelmi háromszög, ezért innen sem hiányozhatott. Azonban ha kordában tudják az írók tartani ezt a szálat, akkor szerintem nem lesz itt gond.

Vigyázat, a kép után Spoileresen folytatom tovább!
 

Az alapsztori a következő: a középpontban két testvér áll, akiket elátkoztak. Az idősebbiknek Wendy-nek (Mädchen Amick) annyi élete van, mint egy macskának (tehát kilenc), a fiatalabb Joanna (Julia Ormond) pedig halhatatlan, akinek van két lánya, Ingrid (Rachel Boston) és Freya (Jenna Dewan-Tatum), az édesanyjuk révén pedig szintén átok sújtja őket hiszen eddig még sosem éltek 30 éves korukig, mindig meghaltak előtte, Joanna pedig ismét teherbe esik a két lánnyal, és ez így megy már évszázadok óta. Biztos nem lehet könnyű szegénynek állandóan eltemetni a gyermekeit, majd ismét megszülni és újra felnevelni őket. Joanna abban reménykedve, hogy lányai talán tovább is élnek, mint 30 év, ebben az életükben kivételesen nem mondta el nekik, hogy boszorkányok. Ám, ahogy lenni szokott felbukkan egy gonosz, akinek végső célja megölni Joanna-t, és családját, ezért a lányok egy napon végül rájönnek, milyen különleges képességekkel vannak megáldva.

Mondanom se kell mennyire tartottam attól, hogy csupán egy Charmed klón lesz, de szerencsére szó sincs erről. Az is tetszik benne, hogy itt csak két lányról beszélünk, illetve életben van ám édesanyjuk is, ellentétben a Bűbájosokkal. Persze azért van benne némi hasonlóság (eltitkolt erő), de úgy érzem, hogy sikerült hellyel-közel egy merőben más történettel előállniuk a készítőknek, és ezért jár nekik egy hatalmas dicséret! Habár azt halkan megjegyezném, hogy a ház, amiben laknak, kívülről kísértetiesen hasonlít a Halliwell házra! 🙂

A pilottal tehát nem volt baj, sikerült fenntartani az érdeklődésemet a sorozat iránt. Különösen tetszik, hogy a két lány hiába testvérek, személyiségükben mégis különböznek: míg Freya hisz a misztikus, természetfeletti erőkben, addig Ingrid csak a racionalitásban hisz, továbbá Freya nem fél kimondani amiben hisz, egy lázadó típus, addig Ingrid egy kicsit visszahúzódóbb. A digitális eszközöket tekintve (a továbbiakban CGI) egyáltalán nem volt semmi probléma, nagyon tetszett, pont annyit tartalmazott a sorozat, amennyit kellett.

A karakterekkel kapcsolatban pedig a kedvencem egyértelműen Wendy, komolyan mondnom, ezt a karaktert nagyon jól eltalálták, és remélem még sokáig benne lesz! A színészekről egyébként most nem nagyon szeretnék sokat írni, csak annyit, hogy mindenki teszi a dolgát, hitelesen adják át a szerepüket, szerintem senki sem viszi túlzásba.

Hogy mit várok a folytatásban?
Legyen legalább ugyan olyan izgalmas, és kiszámíthatatlan, mint a pilot. Komolyan elkezdtem aggódni Freya miatt, de persze tudom, hogy nem lesz semmi baja sem. A szerelmi háromszöggel kapcsolatban pedig belátom, hogy kell egy ilyen egy ilyen típusú sorozatba, de könyörgöm ne essünk át a ló túloldalára, mint a The Vampire Diaries-ben. Freya az elkövetkezendő részekben döntsön az egyik fiú mellett (legkésőbb az évadzáróban mindenképp), és tartson is ki mellette. Ha ez teljesülni fog, akkor nagy gond szerintem már nem lehet.

Értékelés: 10/10.
Egyszerűen és nagyszerűen ilyennek kellene lennie minden pilotnak! Tényleg semmi kikötni valót nem találtam a látottakban, hiszen még a szerelmi háromszög is jó lehet, feltéve ha megfelelően kezelik. Csakis ajánlani tudom megtekintésre.