Sztárban sztár 2017: Tényleg elfáradni látszik a formátum?

Nehéz kérdés, amit több szempont alapján próbálok megválaszolni.

Ma este véget ér a Sztárban sztár 2017-es kiadása, amely immáron már ötödjére fog győztest hirdetni, és kiderül ki lesz az ország legsokoldalúbb előadója. A blog régebbi olvasóit biztosan nem kell meggyőznöm arról, hogy mennyire megszerettem a TV2 átalakulós show műsorát, több cikk is született már az eltelt évek során, ahogyan az aktuális kiesőkről is szerettem beszámolni nektek, egészen mostanáig. Bár továbbra is hűséges nézője vagyok a műsornak, mégsem tudott már lekötni egyik adás sem annyira, mint korábban. Pedig a versenyzők tényleg odatették magukat, nem egy felejthetetlen produkciót tettek le az asztalra, én mégis sokszor kaptam magam azon, hogy valami másodlagos tevékenységet folytatok az adás alatt, nehogy a végén bealudjak, ami ennek ellenére sajnos nem egyszer bekövetkezett…

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon miért lehet ez, míg végül arra nem jutottam, hogy a minőség valójában változott, már ötödik éve hozza azt a szintet a Sztárban sztár, mint a kezdetek kezdetén, ám ez hosszútávon sikerült átalakulnia negatívummá, hiszen olyan szinten hozzászoktam már a szórakoztató vagy éppen a megszólalásig átszellemülő átalakulásokhoz, hogy úgy tűnik már nem tud újat mutatni a show. Éppen ezért, bármennyire fájó is kimondani, de szerintem igenis megfáradni látszik a formátum, és ezt valószínűleg nem csak én gondolom így, mert a két évvel ezelőtti két milliós csúcs közelében sincs már a showműsor, ennek ellenére továbbra is rendszerint a nézettségi lista legtetején foglal helyett, tehát még nincs leáldozóban a TV2 szerencsecsillaga, de mégsem hiszem, hogy ki kellene mindent sajtolni belőle…

Tényleg nem értem, hogy miért hagyott ennyire alább a műsor iránti érdeklődésem, a készítők ugyanis továbbra is igyekeznek mindent megtenni a siker érdekében, a tánckar tagjai például már az ötödik éve bizonyítják tehetségüket, és minden produkcióra vérprofi előadásokkal készülnek. De sajnos már a szokásostól picit eltérő attrakciókra sem kapom fel a fejem, pedig tényleg különleges volt nézni Kollányi Zsuzsit, amikor Pinket hozva a levegőbe emelték, de nem lepett meg túlzottan, pláne Koós Réka után, aki Miley Cyrus ikonikus dalához, a Wrecking Ballhoz beszereztek számára egy ólomgolyót. Szóval bármennyire is elismerem, és le a kalappal a háttérben dolgozók előtt, de az eltelt évek során felállítottak egy lécet, amit nehezen lehetne átugrani.

Azon, hogy túlságosan kiszámíthatóvá váljon a Sztárban sztár, az idén megújult összetételű zsűri tudott volna javítani, akik kétségtelenül hoztak egy új színt, csak nem feltétlenül pozitív értelemben. A műsor egyik aduásza mindig is a remek összhangban működő ítészek voltak, Liptai, Bereczki, Hajós és Majka egy-egy beszólásukkal avagy éppen egymás ugratásával képesek voltak feldobni akár a leggyengébb átalakulást is. Majka és Claudia ezt a vonalat idén is próbálták tartani, ám Papp Szabi és Stohl András nem feltétlen voltak vevők erre, a legtöbb próbálkozás ugyanis nagyon erőltetettnek tűnt, sőt, ezúttal sokkal jobban rámentek arra, hogy gúnyt űzzenek a versenyzőkre, ezt pedig nem feltétlenül tartottam jó ötletnek na meg persze etikusnak. Az új tagokkal kapcsolatban, Szabi értékeléseikor konkrétan erősen koncentrálnom, rettentő gyorsan hadart szegény, ráadásul a legtöbb esetben mintha nem is tudta volna teljes mondatokban megfogalmazni a kritikáit. De Stohl András sem győzött meg rátermettségéről, túlságosan komolyra vette ugyanis a hangot, ami egy ilyen típusú műsornál egyáltalán nem szerencsés hozzáállás. Az eddigi megszólalásai alapján pedig bátram kijelentem, a műsorvezetés vagy a színészkedés az ő igazi pályája, nem pedig a zsűrizés.

Hűha, eléggé negatív hangvételűre sikeredett eddig az értékelés, sebaj, ezúttal javítok egy picit a helyzeten, merthogy a versenyzők többsége tényleg remekül helytállt, sikerült most is egy erős mezőnyt összehozni a készítőknek, ahol a lányok legalább olyan jól teljesítettek, mint a fiúk, ezért is álltam értetlenül, miért hullottak ki olyan gyorsan. Egyedül Janicsák Veca van még talpon, akinek ugyan kellett egy kis idő, mire megérkezett a showműsorba, ám úgy tűnik, hogy megérte rá várni, az elmúlt három hétben fergeteges produkciókkal lépett a színpadra, de tulajdonképpen ez igaz mindenkire, aki bekerült a fináléba. Különösen a Csillag születikben feltűnt Horváth Tamásra, akit hiába próbált Tilla mindig úgy felkonferálni, hogy az interneten szerzett magának ismertséget, én tisztán emlékszem rá, amikor nyolc évvel ezelőtt egy saját szerzeményével lépett fel élőben az RTL Klub színpadára. A szórakoztató vonalat egyébként egyértelműen Pápai Joci képviseli az idei mezőnyben, míg a legélethűbb átszellemüléseket Király Viktornak sikerült elérnie, ráadásul nem is egyszer, így én bármennyire is szeretem Vecát és a többieket, miután Ekanem Bálint Emota már kiesett, én mégiscsak Viktor győzelmének drukkolok!

Végeredményképpen, továbbra is nagyon szeretem át a Sztárban sztárt, ám szerintem nem ártana, ha a TV2 legalább egy éves pihenőre küldeni. Persze tudom, hogy ez nem mostanában fog bekövetkezni, de akkor legalább a gyerekváltozatot kellene eltolni tavaszra, ehhez képest pontosan két hét múlva már el is elrajtol a SuperTV2 képernyőjén. Szóval, ha azt nézzük legalább 5 hónapig folyamatosan képernyőn van a formátum, ez pedig egyáltalán nem tesz jót a formátumnak, mert könnyedén eltelítődhet tőle a hűséges néző, akárcsak én. Nem telik el elég idő ahhoz, hogy elkezdjem hiányolni. Most joggal mondhatnátok azt, hogy nem kötelező ám nézni, ám mégiscsak fájó azt látni, hogy kvázi az orrom előtt kezd egyre inkább halványulni az egykor igencsak dicsőségesen fénylő csillag. Azért remélem, hogy nem lesz igazam, és nem fog a műsor rovására menni mindez.

Képek forrása: TV2 Sajtószoba

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük