Könyvkritika: Rácz-Stefán Tibor – Fogadj el!

Viharos sebességgel végeztem ki a könyvet.

Aki ismer, az tudja, hogy egyáltalán nem vagyok nagy könyvpárti, ezért is nagy szó nálam, hogy két nap sikerült kiolvasnom Tibi könyvét. Körülbelül három éve találtam rá a Media-Addict-ra, azóta pedig rendszeres olvasója vagyok. Mikor megtudtam, hogy Tibi elindult az Aranymosás pályázaton az első regényével, ráadásul helyezést is elért és meg fog jelenni, e-book formátumban, már akkor el akartam olvasni, hiszen olyan témákat dolgoz fel, amivel igenis foglalkozni kell. Ám erőt vettem magamon, és még a pályázaton elérhető vázlatot sem olvastam el, hogy miután megjelent a könyv, premierben olvashassam el. Szerencsére időközben kiderült, hogy papírkiadásban is megfog jelenni, aminek külön örültem, mert nem szeretek gépről olvasni. Lényeg a lényeg, amint a futár meghozta a könyvet, rögtön neki is estem.

Az alapsztori: a könyv két diákról szól, Dávidról és Petráról. A sors úgy hozza, hogy még azelőtt összebarátkoznak, mielőtt megtudnák, hogy egy középiskolába fognak járni, mi több ugyanabba az osztályba. Mindketten sötét titkot őriznek, és reménykednek benne, hogy az osztálytársaik nem fognak rájönni, ám mint az lenni szokott, előbb-utóbb minden kiderül. A hazugságoknak köszönhetően pedig szegény Petrára annyira rászállnak a többiek, hogy végső elkeseredettében rettenetes döntést hoz meg…

racz-stefan-tibor-fogadj-el-01

A két főhősnek köszönhetően tulajdonképpen két szálon fut az esemény, mégis rendkívül jól összefügg a kettő, legfőképpen a barátságuknak köszönhetően. Mindkét szálat rettenetesen élveztem, komolyan mondom, hogy nem is tudnék választani Dávid vagy Petra történetét kedveltem meg jobban, még szerencse, hogy nem is kell választanom. A továbbiakban kettéválasztom a két fő sztorit, a végén pedig az értékelésnél ismét egyesítem.

Dávid története: Dávid már régóta tudatában volt annak, hogy meleg, és már megbarátkozott önmagával, de a coming-out-ra még nem tudta elszánni magát, hiszen félt, hogy mit szólnának hozzá az egyébként eléggé konzervatívnak tűnő szülei, illetve mivel most ment középiskolába, egy új iskolába, nem biztos, hogy rögtön ezzel kellene nyitnia. Bár hiába új iskola, új közeg, a legtöbb osztálytársát már ismerte, hiszen ő is tehetős családból származott, ahogy a legtöbbjük, ám egyikükkel sem találta nagyon a közös hangot, ha tehette inkább olvasott vagy zenét hallgatott, minthogy a többiek hülyeségét hallgassa. Egyébként 15-16 éves létükre rendkívül tapasztaltak voltak már szexuális téren, és sajnos ma már ez a trendi, amivel én egyáltalán nem értek egyet. De ne térjünk el a lényegtől. A gólyatábor alatt egyébként a sors úgy hozza, hogy megismerkedik Áronnal, aki első látásra felkelti Dávid figyelmét, a fiú pedig egyből rájön a dolgokra, és elkezdi szívatni. Bevallom őszintén, a legtöbb beszólását nagyon is élveztem, noha egyáltalán nem volt fair Dáviddal szemben, bár a fiú is élvezte és egyben utálta is a szívatásokat érthető módon. A történet felétől azonban már más irányt vesz a folytatás, hiszen miután kiderül miért is szállt rá annyira Áron, megváltozik a kapcsolatuk. Az ezt követő eseményeket is nagyon élveztem, különösen az uszodást rész tetszett nagyon.

Petra története: Petra szegény családból származik, ösztöndíjjal jut be a Szép Remények Gimnáziumba, és ahhoz képest, hogy rendkívül okos lány, egyből klisékkel teli módon mutatkozik be az osztálynak. Ez alatt azt értetem, hogy tudhatta volna, nem érdemes hazugságokra alapozni a barátságot, hiszen a hazugság mindig kiderül előbb-vagy utóbb, de viszont ha abból a szempontból nézem a dolgokat, hogy nagyon beakart illeszkedni a csapatba, akkor valamilyen szinten értetőek a tetteik. Ráadásul ne felejtsük el azt a tényt sem, hogy ők még csak kamaszok, én felnőtt fejjel biztos nem ezt tettem volna Petra helyében, azonban annyi idősen lehetséges... Ám amikor egy véletlen során kiderül az igazság (az sem volt piskóta, rendkívül jó húzás volt) az állítólagos barátai nagyon elbántak szegény lánnyal.

Figyelem! Ezentúl Spoileresen folytatom tovább.

Nagyon bejött Dávid története, hiszen nagyon jól ábrázolja, mit is élhet át egy kamasz fiú, aki már tisztában van azzal, hogy más, mint a többi. És nem csak a szexuális orientáció miatt, hanem jóformán az érdeklődési köre is más, mint a legtöbb vele egykorú srácnak. Sajnáltam Dávidot, amiért másképp viselkedett vele mikor kettesben voltak, és mikor a nyilvánosság előtt, mégis megértettem Áron cselekedeteinek okait. A lezárás nagyon tetszett, végre fel merték vállalni kapcsolatukat, kíváncsi vagyok mi lesz velük a továbbiakban, hogyan sikerül feldolgozniuk a tragédiát. Nagy örömömre pedig Tibi azt mondta, hogy nagy valószínűséggel találkozni fogunk még velük valamilyen formában. 🙂

Petra történetére visszatérve, tényleg nagyon brutális dolgot tettek Bálinték, szegény édesanyjával sem volt már olyan a kapcsolata, mint a szexvideó előtt, ráadásul Dávid is pont akkor utazott el, így tényleg nagyon egyedül volt. Éppen ezért valamilyen szinten meg is értem az ezt követő cselekedeteit, ráadásul ő még akart is adni egy utolsó esélyt az osztálytársainak, ám Zolinak köszönhetően sajnos ez az esély hamar elúszott. Ha már szóba került Zoli, az események közepette a legtöbb diák háttérsztoriját megkaptuk, elképesztő mennyi minden történt velük. Volt itt halott barátnő, családon belüli erőszak és prostitúció is. Egy kicsit már soknak tartottam a végén, mégis ettől csak még reálisabb lett a történet. Így már részben megértettem őket, miért is csesztek ki ennyire Petrával, ám nem jelenti azt, hogy megbocsátottam nekik.

Értékelés: 10/10.

Egy két kis pici negatívum ellenére (gondolok itt elsősorban Barbaráék családi sztorijára) én rendkívül élveztem a könyvet, ráadásul a nagyon jó vizuálisságomnak köszönhetően szó szerint lepergett előttem a sztori. Azért pedig tényleg megemelem a kalapom, hogy ilyen témákkal foglalkozott Tibi, hiszen az iskolán belüli bullying-ról igenis beszélni kell, hogy ne történjenek olyan események, mint amik a könyv végén is megtörténtek… Mindenkinek csak ajánlani tudom!

racz-stefan-tibor-fogadj-el-02

2 thoughts on “Könyvkritika: Rácz-Stefán Tibor – Fogadj el!

  1. A spoiler-részeket nem olvastam el, de ez a kritika felkeltette az érdeklődésem. Viszont a könyv témájához annyit tennék hozzá: nem kell csodabogárnak (melegnek vagy hazugnak) lenni ahhoz, hogy zaklassanak a gimiben – vagy akár általános iskolában. Bár még nem olvastam a könyvet, egyelőre az az érzésem, hogy a bántalmazást elég sarkalatos példákon keresztül mutatja be, és sajnos sokan azt is hiszik, hogy csak az ilyen szélsőséges diákokat cseszegeti a többi. Téves, bárkit képesek cseszegetni a "menő (primitív) diákok", akik a szemükben nem elég menők. Lehet, hogy tévedek, és végül erre is kitér a könyv, remélem, így lesz.

  2. Örülök, hogy felkeltette az érdeklődésedet e kritika. 🙂
    Abban egyébként igazad van, hogy manapság már sajnos bármi miatt kiközösíthetnek a gimiben/általános iskolában, a könyv mégis a két (ha szabad ezt mondani) legáltalánosabb okot dolgozza fel. Az utószóban azért már általánosságban is ír egy kicsit a kiközösítésről Tibi.
    Mindenesetre én azon az állásponton vagyok, hogy mindenféleképpen foglalkozni kell ezzel a problémával, bármilyen módon, ha pedig teheted, feltétlenül olvasd el a Fogadj el!-t.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük