Nincs időd egy hosszú darára? Íme néhány rövid 😉
Végre nem csak naptárilag, hanem az időjárás tekintetében is beköszöntött a nyár, éppen ezért gondoltam összeszedek nektek 5+3 olyan vígjátéksorozatot, amit szívesen ajánlanék nektek megtekintésre kikapcsolódás gyanánt, valamint hogy felszabaduljon egy kis boldogsághormon, vagyis endorfin, amelyet nem csak az édességekkel lehet elérni, hanem sok-sok nevetéssel is.
Az alábbiakban tehát olyan egyévados sorozatokról olvashattok ajánlást, amelyek többségét én is láttam, és nagyon szerettem őket, az egy évadnak köszönhetően pedig pár nap alatt ledarálhatóak. Igyekeztem kategóriánként hozni egy-egy szériát, hogy mindenki megtalálja a maga sorozatát. A lista egyes tagjairól korábban már blogoltam a blogon, így ahol lehetséges volt, ott a címnél csatoltam is a korábbi írásokat.
SZINKRONOSAN (IS) ELÉRHETŐEK
Ha szeretted a 2000-es évek eleji Disney/Nickelodeon élőszereplős sorozatokat: Grandfathered (Apja, fia, unokája)
Talán elég csak annyit is mondanom, ha Drake & Josh rajongó vagyok, akkor nagy valószínűséggel a Grandfathered is a te sorozatod lesz, és nem csak Josh Peck miatt, vagy mert Drake Bell egy epizód erejéig vendégszerepel benne. Egészen egyszerűen már az alaphangulata is visszaidézi a Nickelodeon régi sorozatát, ráadásul mindvégig megmarad bűbájosan szerethető, családcentrikus sorozatnak. A történet középpontjában egy étteremtulajdonos szívtipró áll, aki egy nap megtudja, hogy fia mellett unokája is van már. Miközben megpróbálja megismerni a fiát, vele együtt az exe is visszatér az életébe, szóval kissé kiszámítható és klisés volt ugyan az első és egyetlen évada, mégis szépen volt körítve az egész, nem mellesleg pedig a kisbaba übercuki volt. Az egy évad ellenére tulajdonképpen minden szálat elvarrtak, nem maradt égető cliffhanger a végén.
Ha szereted kifigurázni a hétköznapi dolgokat: Marry Me (Ketten jegyben)
Bevallom őszintén, van már pár éve annak, hogy láttam a sorozatot, így az emlékeim kicsit megkoptak, de arra tisztán emlékszem mennyire szerettem darálni a sorozatot. A történet középpontjában egy szerelmespár van, akik épp most jegyezték el egymást, és készülnek az esküvőre, amire az évad végén sor is kerül. Bár közel sem olyan vicces, mint a készítők előző sorozata, a három évadot megélt Happy Endings, mégis jó volt nézni, hogy mégis miképp boldogulnak a jegyeseknél szokás hétköznapi problémákkal, ami néhol klisés volt ugyan, mégis jó érzéssel töltött el, ahogy végignéztem és néha még egy-egy kifigurázásnak is szemtanúja lehettem. Az előző sorozathoz hasonlóan a Marry Me is viszonylag le lett zárva az évadzáró epizóddal.
Ha szerinted felrúgni a sztereotípiákat: Significant Mother (Azanyját!)
Ez az egy sorozat lóg ki csupán a sorból, ugyanis bár már régóta tervezem folytatni, a pilotnál tovább sajnos nem sikerült még jutnom. Ettől függetlenül láthatatlanban is bizalmat szavazok a sorozatnak, és bízom benne, hogy az évad többi epizódja is legalább olyan szórakoztató és egyedi, mint az első rész volt. Az alapsztoriról nem szeretnék sokat írni, hiszen azt már korábban megtettem, legyen elég annyi, hogy te mit tennél, ha a legjobb barátod összejönne az anyukáddal? Na, felkeltettem az érdeklődésedet? 😀
Ha jobban szereted az alpárinak tűnő humort: The Mick (Mick kell a gyereknek!)
Ha megkérdeznétek, hogy melyik sorozattal nyissátok a sort, mert most csak egy sorozatra van időtök, akkor egyértelműen a The Micket ajánlanám nektek, az ok pedig nagyon egyszerű: stílusát tekintve egyedülálló sorozat volt az országos tv csatornák kínálatában, a FOX-nak pedig jár a respekt, amiért bizalmat szavazott a készítőknek, és két évadot megélhetett a sorozat. És, hogy miért mondom egyedülállónak? Mert olyan szintű fekete humorral operált a sorozat, és voltak szabadszájúak a szereplők, amit általában véve csak kábelcsatornák engedhetnek meg maguknak. Jó persze, hazudnék ha azt mondanám, hogy nem volt néhány jelenet, ami még nálam is kiverte a biztosítékot, ettől függetlenül nagyon szerettem a sorozatot, és egy nap biztos újból lefogom darálni. Ám mielőtt ti is nekikezdenétek a sorozatnak, el kell árulnom, hogy némi cliffhangerrel zárult sajnos a sorozat, ezek közül az egyik pedig igencsak bosszantó volt…
Ha odavagy a dél-amerikai telenovellákért: Telenovela (Telenovella)
Eva Longoria ezzel a sorozattal tért vissza a Született feleségek után a sorozatok világába, ám sajnos sem az ő, sem pedig az egészen idáig telenovellákban bizonyító Jencarlos Canela nem volt elég húzónév ahhoz, hogy rátaláljanak a nézők és sikeres legyen a sorozat, így sajnos csak egy évadot élhetett meg. A minősége azonban cseppet sem egyenesen arányos a rövid életével, sőt, rég nevettem már annyit, mint amikor a Telenovelát daráltam. A sorozat ugyanis egy görbe tükröt állít a dél-amerikai teleregények számára, hiszen minden olyan fordulatpontot kifiguráz, ami ezekre a sorozatokra jellemző, és teszi mindezt a jó ízlés határain belül. De talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy Eva Longoria itteni karaktere egy kicsit hajaz Gaberielle Solisra, már ami a szarkasztikus humort illeti. Mindenesetre én nagyon szerettem a sorozatot, amelyről bővebb ajánlást találhatok, ha fent a címére rákattintotok. 😉
EREDETI NYELVEN AJÁNLOTT (NEM MINDEGYIK EPIZÓDHOZ KÉSZÜLT MAGYAR FELIRAT)
Ha megszeretnéd érteni a kisebbséget: Cristela
A 2014/15-ös tévés évadban debütált az ABC képernyőjén a sorozat, és már az első epizóddal belopta magát a szívembe. Emlékszem mennyire szimpatikus volt már az első perctől kezdve a főszereplő, a kicsit szarkasztikusan fanyar humorú Cristela, akinek egészen egyszerűen nem lehetett nem drukkolni azért, hogy ne érje el a célját. A sorozat egyik motorja a kisebbségből adódó társadalmi kérdések voltak, ám mégsem tolták bele az arcodba, hanem próbálták sitcomhoz híven kicsit viccesen, ám ugyanakkor mégiscsak komolyan ábrázolni a kialakult helyzeteket. Sajnos csak egy évadot élhetett meg a Cristela, és nem készült magyar felirat az utolsó négy epizódhoz, úgyhogy én is felhagytam a nézéssel valahol féltájon, de nem mondtam le róla, hogy valamikor befejezzem, akár felirattal, akár anélkül.
Ha egy kis romantikára vágysz: Manhattan Love Story
A listán szereplő sorozatok közül egyértelműen a Manhattan Love Story az egyik legromantikusabb darab, még a Marry Me-t is sikerült felülmúlnia ebből a szempontból. Nagyon szerettem ám a sorozatot, a főszereplők közötti kémia igen erős volt, ráadásul a női főszereplő, Dana nagyon aranyos volt, és vicces egyben öröm volt nézni ahogy próbálták a kapcsolatukat továbbmélyíteni Peterrel. No, cuki volt a sorozat és kész, ráadásul emlékeim szerint a rövidsége ellenére kapott némi lezárást is.
Ha egy kis családi sorozatra vágynál, egy kis csavarral: The McCarthys
A The McCarthys szerintem önmagában is megállta volna a helyét, ha csak egy átlagos családi sorozatként funkciónál, ám nehéz egyértelműen kijelenteni, hiszen az amiatt kitűnt a családi szitkomok közül, részről-részre kapott hol kisebb, hol nagyobb szerepet. A sorozat középpontjában egy ír katolikus család házaspár áll, akiknek három gyerekük van, egy nap pedig a legkisebb fiúk bejelenti a családjának, hogy meleg. És, hogy hogyan reagál rá a családja? Nos, ahhoz meg kell néznetek a sorozatot. 😉 Én nagyon szerettem, higgyétek el, nem véletlenül szerepel a listán.
Ezek voltak tehát azok a vígjátéksorozatok, amelyeket nyugodt szívvel tudok ajánlani megtekintésre akár a legmelegebb napokon is. Remélem ti is annyira jól fogtok szórakozni darálás közben, mint én tettem anno.