Első körben: One Day at a Time

Mi tagadás, erősen odacsapott a pilot!

Már körülbelül az előkészületi fázis óta nagyon vártam, hogy elstartoljon a sorozat, amire januárban sor is került, ám az egyéb elfoglaltságaim miatt csak most volt időm megnézni a pilotot. Mielőtt elindítottam volna a lejátszást, volt bennem egy kis aggodalom, ugyanis a még decemberben kijött trailer csalódást keltett bennem, úgyhogy ezerrel drukkoltam annak, hogy a végén ne keserű szájízzel álljak fel a székből. Szerencsére pont az ellenkezőjét tapasztaltam az epizód megtekintése után, vagyishogy sokkal jobb kedvem lett a végére, amiért nagyon hálás vagyok.

A sorozat középpontjában az Afganisztánból nemrég hazatérő Penelope áll, aki egyedül neveli tinédzser gyerekeit, miután férje továbbra is külföldön tartózkodik. Szerencsére van azonban némi segítsége az édesanyjának köszönhetően, aki láthatóan nagyon szeretné megőrizni, illetve követi a régi kubai hagyományokat, aminek a családja nem feltétlenül örül. Penelope tehát próbálja a munka és a család között megtalálni az egyensúlyt, ami láthatóan nem mindig sikerül.

Az alapsztoriból kiindulva bíztam benne, hogy a sajnos rövid életet megélő Cristela remek utódja lesz a One Day at a Time, ami tulajdonképpen bejött, hiszen hasonló módon kezelik illetve poénos közegben tálalják az írók a kisebbségből adódó problémákat és közhelyeket, a család felépítését nézve valamilyen szinten viszont mégiscsak elüt az ABC egykori sorozatától, ez a kombináció pedig bőven elég volt számomra ahhoz, hogy konkrétan beszippantson engem a sorozat.

Persze a rajongásom eléréséhez a karakterek személyisége is nagyban hozzájárultak. Na jó, első körben nem sok mindent tudtunk meg róluk, mégis Penelope illetve az édesanyja olyan határozott, már-már “badass” karaktereknek tűntek, hogy már csak miattuk érdemes adni egy esélyt a sorozatnak. Arról már nem is szólva, hogy az eltérő gondolkodásmódjainak köszönhetően sok-sok esetben lehet majd számítani nézeteltérésekre. Tulajdonképpen már az első rész is hasonló sémára épült fel, amikor Penelope lánya nem szeretett volna Quinceañera-t tartani, aminek a hátterében több ok is volt, személy szerint pedig egyik oldalra sem tudtam volna igazán állni, hiszen mellette és ellene is hoztak fel olyan érveket, amelyekkel egyet tudtam érteni.

Akiket esetleg nem húzna be a sorozat a családias közeg miatt, azoknak üzenném, hogy a munkahelyi jelenetek mellett romantikus szál is szerepet kaphat majd, mégpedig a főbérlő és Penelope személyében, a kérdés már csak az, hogy az írók megmerik lépni ezt a lépést, hiszen Penelope továbbra is férjnél van. A kémia mindenesetre halványan ugyan, de megvolt a színészek között, mindenesetre nem ártana, ha még inkább egymásra hangolódnának a továbbiakban, főleg ha tényleg tovább szövik ezt a szálat.

Értékelés: 9/10.

Összességében nekem nagyon bejött a pilot, éppen ezért egy erős kilenc pontot bátran kiosztok rá, ám még várom az igazi áttörést, ami remélem megtörténik az első szezonban. Szerencsére a második évad már garantált, hiszen a Netflix nem is olyan régen berendelte. Éppen ezért, ha a pilothoz hasonló minőségű epizódokhoz lesz szerencsém a továbbiakban, akkor azt hiszem nem túlzás azt kijelentenem, hogy betöltheti azt azt űrt, amit a Cristela hagyott hátra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük