Teljes mértékben magával ragadott a sorozat.
A nem túl acélos kezdés után kicsit félve vágtam neki a folytatásnak, ám szerencsére nagyon hamar feloldódott a szorongásom, és azon kaptam magam, hogy mennyire élvezem az epizódokat. Olyannyira megszerettem a sorozatot, hogy a maradék kilenc epizódot egy este alatt ledaráltam egyhuzamban. Igazi családi sorozat kerekedett ki belőle, ami nagyon hamar a saját hangjára kapott, és egyáltalán nem hajazott egy A dadus utánzatra. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy egy szállal kapcsolatban még sikerült meglepniük is az íróknak. Na persze nem nagyon, de egy kicsit mindenképpen.
Tulajdonképpen már a második rész után megvett engem kilóra a sorozat, a karakterek többségét a szívembe zártam a maguk módján, sikeresen kiléptek az egydimenziós sémájukból, egyes egyedül egyvalakin nem tudtam kiigazodni, de róla majd később. A kedvenceim a folytatásra is Bailey és a két kislány maradtak. Imádtam a legkisebb, Cloe sokszor egysoros beszólásait, és a néha már szarkasztikus humorát, ahogy Cassidy is gyönyörű utat járt be a továbblépés mezsgyéjén. De a fiuk is kitettek ám magukért, őket sem kellett azért félteni.
A sorozat egyik erőssége egyébként pont a tanító szándéka, ráadásul attól a legszebb, hogy nem az a túlságosan szájbarágós stílusban teszi mindezt, hanem szépen, lassan, mégis tetten érhető módon. Ráadásul mindez a gyerekek mellett a felnőtteknél is jelen volt, a fejlődések mellett a továbblépéseket át a szakmai és magánélet szempontjából is. Sokszor volt az, hogy egy-egy poénos jelenetet felváltott egy kisebb drámai, ettől pedig csak még reálisabbá volt a sorozat. Az egyik legszívbemarkolóbb jelenet kétségkívül a család farmján lévő egyik lóhoz kapcsolódott, nehéz ám annál szebb volt nézni a történéseket.
A család mindennapi eseményei mellett a zene is jelentős szerepet kapott, szinte minden epizódban hallható volt legalább egy dal, amitől csak még egyedibbé vált a sorozat. Nagyon szerettem minden egyes jelenetet, ami a zenével volt kapcsolatos, Bailey pedig gyönyörű utat járt be az első évad során, sok szempontból is. A közös zenélések némelyikéhez még jeles vendégsztárok is csatlakoztak, amelyeket öröm volt nézni. Az én személyes kedvencem egyértelműen az volt, amikor LeAnh Rimes tette tiszteletét, akivel egy igencsak megható jelenetet követően, még a legnépszerűbb dalát is elénekelték, amelyet ide kattintva tekinthettek illetve hallgathattok meg.
A sok pozitívum mellett sajnos azért két negatívumot is feltudok hozni. Az egyik egészen elenyésző, amit már a pilotkritikában is megfogalmaztam, az pedig nem más, mint az akcentus jelenléte. Idővel azért persze hozzászoktam, de az elején egy picit zavart. Ennél nagyobb bajom volt Beau barátnőjével, Summerrel kapcsolatban, akinek még most sem tudom eldönteni a valódi szándékait. Míg egyszer azt mutatta, hogy szeretné minél jobban megismerni Beau gyerekeit, kötődést kialakítani velük, hogy végre valahára elfogadják őt, máskor annak a jeleit mutatta, hogy magasról tesz a gyerekekre, és csak azért van a családfővel is, mert nem akar egyedül maradni. Nem könnyítette meg a dolgát nekem, de ha mindenképpen választanom kéne a két opció közül, akkor inkább az előbbire tippelnék. Mindenesetre, egyértelműen ő volt az egyik legelhanyagolhatóbb szereplő az évad során.
Az utolsó bekezdésben már spoileresen folytatom tovább az értékelést, így csak ennek fényében olvassatok tovább!
Végül csaknem teljesen jött be a jóslatom, és nem arra futott ki a sztori, mint amire gondoltam volna, történetesen Bailey és Beau összejövetelére. Sőt, mi több, elég sokáig nem is adtak semmi jelet arra, hogy egyáltalán az egymás iránti kedvelésből akár több is kialakulhatna, egészen az évadzáró epizódig. És szerintem nem csak én próbálom mindezt bemagyarázni magamnak, hiszen Summernek is feltűnt valami az utolsó perceknél…
Értékelés: 9/10.
Összességében nagyon megszerettem a sorozatot, rég daráltam már le egy sorozatot ennyire élvezetesen, így mindenképpen jár neki a kilenc sorozat. Ez alatt az alig 10×20 perc alatt igazi családi sorozattá nőtte ki magát a Country Comfort, amit csak ajánlani tudok megtekintésre, akár az egész család számára is, egy hétvégi matiné során. Oh, és bár maradt némi cliffhanger a végén, ennek ellenére is bátran ajánlom, hiszen nem olyan vészes az a függővég. Azért nagyon remélem, hogy lesz folytatás, és a Netflix mihamarabb berendeli a második évadot!
