The Hunger Games: Mockingjay Part 1 (Az éhezők viadala: A kiválasztott, 1.rész) [2014]

Nem vagyok túlságosan elragadtatva.
Nemrégiben végre én is megnéztem Az éhezők viadala utolsó részének első felvonását, ami összességében nem volt annyira rossz, de az igazat megvallva egyáltalán nem volt annyira ütős, mint amire számítottam, éppen ezért is váratott magára a kritika megírása. Egészen egyszerűen derült égből villámcsapásként ért az egész, hiszen egyáltalán nem erre számítottam az első két rész alapján. Ráadásul az egyik kedvenc szereplőmet is kénytelen voltam hiányolni, ami miatt ugyan eldöntöttem, hogy nem fogok pontot levonni, de az élvezhetőségi faktorból akkor is levett.
Figyelem! Spoileresen folytatom tovább!

Miután véget ért a film, az első gondolatom rögtön az volt, hogy valóban érdemes volt kettészedni az utolsó kötetet? Az első rész így számomra egyértelműen vontatott és unalmas volt. Példának okáért, számomra hiányoztak az olyan ütős jelenetek, amiket a “játékok” megrendezése előtt és közben kaptunk, az izgalomról és WTF momentumokról pedig már nem is beszélve. Az egyetlen érdemleges akciót akkor kaptuk, amikor a tizenharmadik körzet lakóinak a bunkerbe kellett menekülni, mert Snow elnök vadászgépeket küldött, hogy lebombázhassa Katniss búvóhelyét.

Azért, akadtak pozitív pillanatok is, az új szereplőknek kifejezetten örültem. A legjobban Julianne Moore karaktere, Alma Coin Elnöknőt nyerte el a tetszésemet, mert egy igazán belevaló nőnek tűnik, és van egy olyan érzésem, hogy az utolsó részben még aktívabb szerepet fog majd betölteni. Bár sajnos most kénytelen voltam hiányolni Peetat és a remek egysorosait, azért az mindenképpen dicséretes, hogy mivel a harmadik nagy mészárlás nem fejeződött be, az ott megismert karaktereket így viszont láthattuk. Azonban ez a megállapítás is kétes, hiszen amíg Finnicket tavaly egy nagyon vagány srácként ismertük meg, addig most eléggé megtört, ami részben érthető, de akkor is. Mindenesetre a Show elnökkel folytatott eszmecseréjét nagyon élveztem.

Végezetül nem ártana megemlíteni a főszereplőket is, elvégre milyen kritika egy olyan, ahol a főhősökről egy szó sem esik? Őszintén szólva azért is hagytam utoljára ezt a részt, mert érdemben nem igazán tudok sokat mondani. Mindenki hozta a szokásos formáját, amit már eddig megszokhattunk tőle, csak mivel kevesebb volt az akció jelenet, így Jennifer Lawrence sem tudott úgy brillírozni, mint eddig. Azért Katniss kapcsán meg kell jegyezni az ugyan nem nagy de szép karakterfejlődést, hiszen amíg a kezdetek kezdetén nem szívesen bízott meg senkiben sem, addig most már kialakult egy komplett csapat a háta mögött, akikben nemcsak bízik, de ha teheti védelmezi is őket. Ja, és azt a jelenetet nagyon bírtam, amikor Finnick végre felnyitotta a szemét, hogy lehet, hogy mégsem Gale az élete szerelme, legalábbis a reakció alapján, amiket Peeta fogva tartása váltott ki belőle.

Értékelés: 7/10.
Nagy bajban voltam a pont megadásakor, ugyanis amíg a rajongói énem rögtön nyolc esetleg kilenc pontot adott volna, addig a kritikai énem ezt túlságosan sokkalta volna, így egy gyenge hét pontot adtam a teljes filmre, aminek valójában csak az első kb. negyven perce tűnt nagyon unalmasnak, a vége táján azért már kicsit felgyorsultak az események. Nos, a lezáró film már a mozikban van, az eddigi kritikák alapján pedig minőségien záródik le Katnissék kalandja, éppen ezért még az sincs kizárva, hogy én is széles vásznon fogom végignézni az utolsó részt. Hihetetlen, hogy már ilyen közel van a vég, kicsikét szomorú is vagyok, ugyanakkor kíváncsi is, már csak azért is, mert a könyvben egyes karakterek sorsa bizony meglepő fordulatot vett, és azt még egyelőre nem tudom, hogy a film minden mozzanatot követett-e vagy sem. Természetesen legkésőbb a film megnézésekor kiderül minden majd.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük