Sorozatkritika: Happy Endings (Fuss el véle!)

Pontosan egy héttel ezelőtt mondtam el a véleményemet a pilotról, ma pedig már az egész sorozatról írok, hiszen megnéztem mind a három évadot. Aki azon csodálkozna, hogy a fenébe sikerült 57 részt megnéznem egy hét alatt, elárulom, hogy nem most kezdtem el nézni, hanem kb. november elején estem neki a sorozatnak, a pilotkritika már az ütemezés előtt napokkal meg volt írva. Visszatérve a sorozatra, szerencsére nem kellett csalódnom benne, és hellyel-közel tartotta azt a szintet, amit az első epizódban is láthattunk. Tényleg élvezetes volt darálni a Happy Endings-et, nagyon sokat röhögtem rajta, ami azért egy kicsit gáz, mert általában késő este/hajnal néztem, így reggel kaptam is a családtól, hogy nem kellene ekkor röhögcsélni, hiszen felkelnek rá. 🙂

Spoileresen folytatom a továbbiakban.

Persze, mint minden sorozatnál, itt is akadtak hullámvölgyek, ez leginkább a harmadik évadra vonatkozik, ott is az utolsó két-három részre, amik elég unalmasak voltak, de túléltem. Szerencsére azonban még mindig nagyobb arányban volt a szórakoztató epizódok aránya. Számomra a második évad volt maga az etalon, akkor értek el “minőségileg” a csúcspontra, szó szerint faltam a részeket. Konkrétan beáldoztam az alvásidőmet, aminek természetesen megvolt a böjtje, hiszen reggelenként hulla fáradt voltam, de nem érdekelt, mert tudtam, hasznosan töltöttem a szabadidőmet. A sorozat erőssége kétségkívül az egyedi stílusa volt. Egy kicsit HIMYM és Friends beütése volt, azaz történetileg tulajdonképpen nem sokat haladtunk előre, mégis hétköznapi volt, hiszen bemutatta hat barát átlagos életét.

Már a pilotban is Penny-vel illetve Max-el szimpatizáltam a legjobban, és ez a későbbiekben sem változott. Szó szerint sírva röhögtem Penny szerencsétlenkedésein, és nemcsak a szerelmi életét tekintve volt szerencsétlen, hanem úgy unblock minden téren. Nagyon összetett karakter, annyira jó tulajdonságai vannak, annyira meglehetett kedvelni, hogy amikor kellett, akkor sajnáltam, amikor pedig boldog volt, akkor én is vele örültem. Annyira aranyos párost alkotott Pete-el, ráadásul már az esküvőig is eljutottak, ám az utolsó pillanatban Penny meghátrált, mert úgy érezte, nem szerelmes a fiúba. Ennek a húzásnak nagyon nem örültem, de sajnos nem lehetett mit tenni, de voltak ennek pozitívumai is, konkrétan a rá következendő részre gondolok, amikor Penny színdarabot írt kettejük kapcsolatából, na ennél a résznél voltak még nagy röhögések. Arról meg nem is beszélve, hogy állandóan beütötte a fejét. 🙂

Max-el nem csak azért szimpatizáltam, mert meleg, ráadásul annyira hétköznapiasan meleg, – Penny szavaival heterósan meleg – hanem azért is, mert tetszett az életfelfogása. Nem szeret dolgozni, és mindennek tetejében még lusta is. Ráadásul bátran megmondja a véleményét mindenről, még akár a saját barátairól is. Annyira realista karakter, hogy nagyon kellett a sztoriba. Penny-vel pedig annyira kiegészítették egymást, imádtam a közös jeleneteiket. Lustasága ellenére, amikor kellett, nagyon is odatette magát, a harmadik évadban volt egy rész, amikor teljesen megváltozott, ez is okozott nagyon sok vicces pillanatot. Max és Penny voltak a sorozat erősségei is kész. 🙂

Természetesen a többi karaktert is nagyon megkedveltem, mert mindenkinek megvolt a szerethető oldala, a maximalista Jane is telitalálat volt, szeretett mindenbe beleszólni, sőt még ha kellett, szívesen átváltoztatta a barátait, a Max-es és Penny-s életnagyságú képei nagyon jók voltak, de tényleg nagyon kellett ő is a sorozatba. A férje Brad is nagyon nagy arc volt, ahogy a húga, Alex is, akin nagyokat lehetett szórakozni, hiszen szőke nő létére rettentően buta volt, Dave-el nagyon jó párost alkottak, azonban ez a csiki-csuki játék nagyon nem jött be nekem. A harmadik évad évadzáró epizódjában megint szétszedték őket, mondanom sem kell, nem díjaztam. Mivel hirtelen lett vége, így sajnos minden szálat lezáró epizód sem készült, de szerintem ez nem is baj, hisz szerencsére az utolsó részben nem hagytak nagyon nyitva égetően fontos szálakat, hanem úgy lett vége, ahogy egy átlagos epizód. Azért tippre, ha lett volna negyedik évad, Alex és Dave újra összejött volna, aminek már lehet, hogy nem is örültem volna, lévén a harmadik évadban nagyon ellaposodott a kapcsolatuk. Sokkal jobban szikrázott köztük a levegő, mikor külön voltak.

A harmadik évad egyes részei miatt nem tudnék nyugodt szívvel maximum pontot adni, de egy erős kilencest mindenképpen megérdemel. Mint már mondtam, tényleg nagyon egyedi stílusa van a sorozatnak, így még mindig az a véleményem, amit a pilotkritikánál is írtam: adjatok egy esélyt a pilotnak, és ha tetszett, akkor mindenképpen folytassátok, ha pedig nem, akkor ne raboljátok vele a drága időtöket, mert ez tipikusan egy megosztó műsor, vagy tetszik vagy nem. Nekem bejött, és már most nagyon hiányzik a sorozat. Szívesen elnézném még Penny szerencsétlenkedéseit, de szerencsére erre megfelel a Marry Me is, hiszen majdnem ugyanolyan Casey ott alakított karaktere is. 🙂