Első körben: The Tomorrow People (A kiválasztottak)

Az egyik legjobban várós idei újonc ez volt.

A kedvenc csatornán a The CW, a legtöbb sorozat, amit jelenleg nézek ezen a csatornán látható, éppen ezért mikor kijöttek az első hírek, hogy milyen sorozatokra számíthatunk idén, két sorozatra felkaptam a fejem: erre, illetve a Star-Crossed is nagyon várós még.

Tetszett az első rész, habár voltak benne kiszámítható részek, ettől függetlenül nagyon remélem, hogy nem lesz gond vele, és megkapja mielőbb a teljes évad, később pedig akár a második évados berendelést is. A gondot egyébként az írókra értettem. Nem, még véletlenül semGreg Berlanti-val van a gond, hisz az Arrow eddig nagyon jó, hanem természetesen kedvenc írómra, Julie Plec-re gondoltam. Remélem mindenki érzi az iróniát. Sikerült tönkretennie a The Vampire Diaries-t, a szerelmi háromszögével, remélem itt Greg kordában tudja majd tartani őt.

Spoileresen folytatom tovább!

Akkor most jöjjön az alapsztori: A főhős Stephen Jameson (Robbie Amell), aki  egy ideje furcsán viselkedik, és bemeséli magának biztos csak alvajáró. Az édesanyja nagyon aggódik miatta, éppen ezért különböző pszichológusokhoz viszi gyerekét, hogy ne legyen nagyobb baja. Eközben az iskolában mindenki kiközösítette a fiút, kivéve legjobb barátja Astrid (Madeleine Mantock). Ám egy átlagos napon kiderül az igazság, amikor Stephen találkozik a Tomorrow People emberivel, Cara-val (Peyton List) és John-al (Luke Mitchell), akik elmondják a teljes igazságot. Stephen újfajta genetikát hordoz magában, amitől már több, mint egy ember, ugyanis különleges képességei vannak, a Három T: telepátia, telekinézis és teleportáció. Mint az várható, a kormány már rájött erre a genetikai mutációra, ezért mindent elkövetnek, hogy az emberek ne tudjanak róla. Ezért létrehozták az Ultra-t, hogy levadásszák az új fajt. Az Ultra vezetője pedig  Dr. Jedikiah Price (Mark Pellegrino), akiről kiderül, hogy Stephen nagybácsija (na erre mondtam én azt, hogy egy picit kiszámítható). Mint kiderül, Stephen apja (Jedikiah bátyja) volt a Tomorrow People vezetője, ám eltűnt. A csapatnak így most Stephen a reménye, a kiválasztott, mert szerintük csak neki sikerülhet megtalálnia az apját. Hamarosan kiderül, hogy a csapat nem tévedett, hiszen amikor Stephen segít nekik kiszabadulni az Ultra központjából egy új képességet mutat be: megállítja az időt, így meg tudnak szökni. Erre egyedül csak Stephen képes, ő az eddigi legerősebb mutáns. Stephen pedig, hogy megvédje a fajtársait, beáll az Ultra-ba, kettős ügynököt alakítva így.

Kb. erről szólt az első rész. A kiszámíthatóság pedig a következő: persze, hogy a főellenség a saját rokona, persze, hogy kell ebbe is szerelmi háromszög (innen is üdvözlöm Julie Plec-et), illetve nekem egy picit a színészekkel is gondom van: Robbie Amell ugyanis már rég nem néz ki 17 évesnek! De mivel egész jól hozta a karaktert, így ezt a kis “bakit” hajlandó vagyok elnézni, feltéve ha továbbra is ilyan jó lesz a történet. A technikai résszel (a továbbiakban CGI) sem volt gondom, nagyon jól ábrázolják, legfőképp a teleportálás tetszett [ám anno a Charmed-es teleportálás is szerettem :)].

Hogy mit várok a folytatásban?
Azt, hogy Julie Plec-nek ne engedjenek túl nagy teret, és nem rontsa el a történetet. Ha ez sikerül, úgy érzem nem lesz itt gond! A karakterekben van spiritusz, a sztori érdekes, szerintem nem is kell ennél több.
Értékelés: 8/10
Lehet egy picit elfogult vagyok, mert ezt a sorozatot vártam a legjobban az idei újoncok közül (ennél már csak ahogyan a bevezetőben is említettem, a Star-Crossed a várósabb), de szerintem ez belefér. 🙂 Hiába voltak benne kiszámítható dolgok, nekem összességében igenis bejött a pilot, így kíváncsi vagyok a folytatásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.