Méltó befejezést kapott Alex.
Rég csináltam már ilyet, hogy egy sorozatepizódról írjak kritikát, de miután megnéztem a Grey’s Anatomy aktuális epizódját, annyi gondolat kavargott a fejemben, hogy muszáj voltam leírni ezeket. Most érkezett el ugyanis a pillanat ahhoz, hogy a sorozat búcsút vett Dr. Alex Karevtől, aki a legelején emlékeim szerint még mellékszereplői státuszban volt jelen, majd egész hamar a főszereplők között találta magát, és olyan szép karakterfejlődést mutatott az eltelt évek során, hogy kíváncsi voltam miképp is vesznek búcsút az írók na és a szereplők tőle, pláne annak fényében, hogy utolsó jeleneteit még tavaly leforgatta…
Még mielőtt a részletekbe bocsátkoznék, azt azért szeretném elárulni, hogy legutoljára a kilencedik évadot láttam a sorozatból, és az azt követő történésekkel bár nagyjából tisztában vagyok – leginkább azzal, hogy melyik színész mikor szállt ki vagy éppen tért vissza – ettől függetlenül nemtudom a szereplők körül megvalósult pontos történéseket, ahogy azt sem, hogy például Alex karakterfejlődése mennyire volt a későbbiekben látványos. Egyedül a 300. epizódot láttam még, és milyen jól is tettem, hiszen a mostani epizódban is visszautaltak rá egy kicsit.
Mostantól spoileres leszek, így ha még nem láttad az epizódot, akkor csak óvatosan olvass tovább.
Amikor megtudtam, hogy Justin Chambers távozott a sorozatból, jómagam is elgondolkodtam, hogy miképp lehetne a legjobb módon kiírni Alex Karevet a sorozatból. Nemtudom ti hogy vagytok vele, de én mindig is nagyon szerettem az Izzie-vel való párosukat, és az eredeti forgatókönyv sem ezt a véget tartalmazta volna nekik anno, hiszen Katherine Heigl a szülési szabadság után visszatért volna, csak közbeszólt az élet és távozott a sorozatból. Pont a távozása miatti mizéria, és az azóta való kezelése – szinte sosem említették meg a sorozatban vagy éppen a visszaemlékezésekben igyekeztek úgy vágni a jeleneteket, hogy Izzie még véletlenül sem jelenjen meg rajtuk – gondoltam azt, hogy biztos nem azt a véget fogják szánni Alexnek, hogy ismét összejöjjön Izzie-vel, és tessék, mégis összejött. Már 3 napja láttam az epizódot, de mégiscsak ámulok és bámulok, hogy megmerték lépni az írók ezt a lépést!
Én személy szerint nagyon örülök ennek a húzásnak, még annak ellenére is, hogy egy kicsit elhamarkodott döntésnek tartottam, pláne annak fényében, hogy 10 évvel ezelőtt azért nem éppen szépen hagyta el Izzie Alexet, ehhez képest pedig már szinte rögtön újra egy ágyban alszanak, mintha mi sem történt volna az eltelt évek során. Szóval igen, volt egy-két logikátlan lépés, de én ezeket most elengedem, hiszen szerintem Alex olyan boldog befejezést kapott, amilyet megérdemelt: újra együtt lehet azzal a nővel, akit régen annyira szeretett, és aki alaposan hozzájárult a karakterfejlődéséhez, aki ráadásul időközben két gyereket is szült neki. Megmondom őszintén, én a megtermékenyítetten lefagyasztott petesejtekre már nem is emlékeztem, de örülök, hogy végül felhasználták őket, hiszen Izzie-nek a rák miatt másképp már nem lehetett volna gyereke, és igenis megérdemelte azt, hogy édesanya lehessen. A két gyerek pedig übercukik voltak, jó volt őket a képernyőn látni, mégha a szüleikkel való jelenetekben néha úgy is néztek ki, mintha egy reklámban lettek volna. De persze érhető, hogy miért nem mutatták az arcukat, mert Heigl visszatérésére továbbra sincs szinte semmi esély sem, míg Chambers a szóbeszéd alapján nem véletlenül szállt ki, ugyanis magánéleti válsággal küszköd. Ennek figyelembe vételével már az is szép gesztus volt, hogy a hangját viszont hallhattuk.
Maga a leveles megoldás tehát nem volt rossz, és a készítők igyekeztek kihozni a szituból a maximumot, ahogy annak is örültem, hogy csak a hozzá közel állóknak írt egy-egy levelet, tehát Meredithnek, Bailey-nek, Richardnak, valamint Jonak, utóbbival mondjuk így sem volt fair lépés, de sajnos nincs mit tenni. Amit egyes egyedül nem értek meg, az az, hogy miért vette el feleségül Joet, ha akkor már javában tartotta a kapcsolatot Izzie-vel? Ezt elég nagy logikai bukfencnek érezném, ha az írók tisztában lettek volna Chambers távozásával már az évad legelején, de van egy olyan érzésem, hogy ez kb csak az utolsó pillanatban dőlt el, így hajlandó vagyok szemet hunyni efelett a logikai bukfenc felett, és inkább csak a szépre és jóra gondolok az epizód során, merthogy akadt belőle sok. Különösen élveztem azt, hogy a levél felolvasása alatt megannyi régi jelenet elevenedett meg ismét, el is tört a mécses nem is egyszer.
Értékelés: 8/10
Bár nem nagyon szoktam részeket külön értékelni, most mégis megteszem, hiszen valamilyen szinten mégiscsak lezárult egy korszak a Grace klinika történetében. Összességében tehát egy igencsak érzelemdús és méltó epizóddal búcsúzott el a sorozat Alex Karevtől, és kíváncsi vagyok, hogy hogyan fogják a többiek megsínyleni a karakter távozását, ám erre még én várhatok egy kicsit, hiszen a GA az egyike azon kevés sorozatoknak, amelyet szinkronosan szeretek nézni.