Élveztem minden egyes percét.
Közel két hete ért véget a TV2 első saját gyártású heti sorozata, a Korhatáros szerelem, ami olyan szinten a szombat estéim részévé vált, hogy konkrétan már az évadzáró epizódot követő héten hiányoltam, ez az érzés pedig az idő múlásával csak méginkább továbbnőtt. Öröm az ürömben, hogy legalább kapott némi lezárást az első szezon, amit sajnos közel biztos, hogy követni fog második, elég hektikus nézettséget hozott ugyanis hétről hétre. TV2-s szinthez képest nem teljesített annyira rosszul, arra mindenesetre bőven elég volt, hogy a csatorna legnézettebb heti sorozatává váljon, ám összképileg sajnos igencsak elmaradt az RTL-es Válótársakhoz képest, arról nem is beszélve, hogy az esetek többségében képes volt megverni egy random RTL-es film. Szóval, majd meglátjuk a vezetőség döntését, de addig is tárgyaljuk ki a teljes első évadot.
A pilotkritikában is megfogalmazott elégedetlenségem nagyon hamar elszállt, annak ellenére, hogy a rohamtempó esetenként megmaradt, viszont a folytatásban már sokkal jobban odafigyeltek a részletekre, szóval a végére igazán megszerettem a sorozatot a hol bohókás hol pedig komoly szálak na és persze a hétköznapisága miatt. Merthogy egy-két apró részletet leszámítva olyan szinten sugározta magából a hétköznapi feelinget, hogy tényleg elhittem, mindez akár a szomszédban is megtörténhetne. Arról nem is beszélve, hogy a sorozat által közvetített adott témához való hozzáállás igencsak követendő példa lehetne egyesek számára.
Na de elég is volt a köntörfalazásból, jöjjenek inkább a kissé spoileres események.
A Korhatáros szerelem első évada remekül bebizonyította, hogy egy negyvenes nő is megérdemli és igenis boldog lehet egy fiatalabb sráccal, mindezt úgy, hogy egyik fél számára sem válik hátránnyá. Eszter és Dávid kapcsolata például számomra maga volt a tökély. Remekül kiegészítették egymást, hiszen míg Eszter számára végre az anyósán kívül is volt segítsége, mindemellett pedig átélhetett bizonyos dolgokat, amik eddig kimaradtak az életéből, addig Dávid tökéletesen felnőtt a feladatokhoz, és minden szempontból előnyére változott Eszter mellett. A szokatlan korkülönbséget pedig remekül kihasználták a mindenféle sztereotípia bemutatásával avagy lerombolásával, elég csak Eszter nővérére, Júliára gondolni, aki mennyire ellenezte és egy percig sem vette komolyan az egészet. De persze a többiek sem fogadták tárt karokkal a hirtelen megváltozott szituációt, ebből adódóan pedig állandó poénforrásként volt jelen Dávid és Eszter lányai közti csatározások.
Persze azért a drámai vonal is előtérbe került amikor kellett, sőt mi több az élet minden főbb területe terítékre került, Eszter anyósán keresztül még a halál is, de a karakterek is elég színesek és többdimenziósak voltak ahhoz, hogy tulajdonképpen könnyedén azonosuljon a néző egy-egy szereplővel. Mindennek köszönhetően majdhogynem mindenki szerethetővé vált a maga módján, ez alól csakis a bártulajdonos és Eszter volt férje volt a kivétel. Szerencsére nem is szerepeltek túl sokat a képernyőn, ám amikor megláttam valamelyiket egyből felment bennem a pumpa. Rég találkoztam már ennyire ellenszenves karakterekkel, akik tudjátok még a “szeretem utálni” kategóriából is rég kiestek. Ez utóbbit egyébként sokszor Júlia képviselte nálam. Az egysoros beszólásai néha tényleg fenomenálisak voltak. 😀
Az én személyes kedvencem egyébként Eszteren és Dávidon kívül egyértelműen Dóra volt, aki tipikusan hozta a korosztályára jellemző jellemvonásokat: Álmodozó volt ugyanakkor egyben sok esetben realista is, miközben reménytelenül beleszeretett a lakótársába, ami mindig is viszonzatlan marad, hiszen Norbi meleg. Mondjuk ebből szempontból nem egészen volt teljes mértékben reális a sorozat, hiszen a melegekről alkotott sztereotípiák közül majdhogynem egyet sem sikerült megdönteni, de sebaj, hajlandó vagyok eltekinteni ettől a hibától, feltéve ha hamarosan érkezik a folytatás!
Értékelés: 9/10.
Mindent összevetve nagyon megszerettem a sorozatot, az egy-két apróbb hiba miatt azonban nem tudok maximális pontszámot adni a teljes első szezonra, és akkor most a rajongói énem jól behúzott most nekem egyet. Ó, és mielőtt elfelejteném, Kovács Tamás valóban tökéletes választásnak bizonyult a szerepre. Tehetséges színészként mutatkozott be, akit remélem, hogy a közeljövőben is viszontláthatunk majd, még annak ellenére is, ha a csatorna nem kér a sorozat folytatásából. Én mindenesetre nagyon reménykedem az ellenkezőjében, hiszen nem szeretném még elengedni a szereplők kezét, arról nem is beszélve, hogy mennyi potenciál lakozik még a történetben. Szóval reménykedjünk a legjobbakban. 🙂
Képek forrása: TV2 Sajtószoba
Fél-off: Mondjuk azt azért sajnálom, hogy csak nagyon kevés epizódképeket adtak ki, azokat is egyszerre, még a szezon kezdetében… 🙁