Továbbra is ugyanazokat a hibákat követik el diákjaink.
Hihetetlen, de már az ötödik évadán van túl a Netflix elit tinédzsereiről szóló sorozat, amely nagyon úgy látszik, hogy sosem fog tanulni a hibáiból. Azért is hihetetlen, mert bár mostanra eléggé kicserélődött a szereplőgárda, mégis olyan, mintha kvázi az első évad folytatását láttam volna, hiszen szereplőink enyhe túlzással semmit sem tanultak hibáikból, és ugyanazokat a balga döntéseket hozzák egymás után, ahogy a nagy könyvben megvan írva. Joggal merülhet fel a kérdés bennetek, hogy akkor mégis mi a fenéért tartok még ki mindig a sorozatnál? A válasz igen egyszerű, hiszek a változásban, amit a mostani évadzáróban ismét belebegtettek a készítők.
Még mielőtt rátérnék az ötödik etap kitárgyalására, pár gondolat erejéig megemlékeznék az első négy felvonásra is. Tavaly nyáron találtam rá a sorozatra, éppen ezért némi eltéréssel, de sikerült egyben ledarálnom a négy szezont egyhuzamban, éppen azért talán még jobban kijöttek számomra a sorozat gyerekbetegségei. Azt azért szeretném leszögezni, hogy nagyon hamar sikerült megkedveltem a karaktereink döntő többségét, hiszen majdnem mindenkiben felleltem valami szerethető tulajdonságot, talán ezért sem tudtam még elkaszálni a sorozatot. Na meg persze azért sem, mert minden évad végén behoztak egy olyan WTF eseményt – rendszerint egy szereplő elhalálozásának köszönhetően – amiért mindig reménytelenül hiszek abban, hogy innentől megindulhat a sorozat a változás útján, hogy aztán ismét adjanak egy gyomrost a készítők…
A negyedik évad utolsó részében történt baleset is csak még inkább összekovácsolhatták volna a csapatot, erre talán még nagyobb lett a széthúzás, mint korábban valaha. A régi barátságok is megkoptak, a legjobban ez Samuelre és Omarra igaz, akiknél próbálták valahol megalapozni az írók azáltal, hogy a túl sok közös idő miatt váltak egyre idegesítőbbé egymásnak, mégsem éreztem elég indoknak, azt meg pláne nem, hogy nem is próbáltak ezen változtatni. De szegény Rebekát is eléggé parkolópályára tették ezúttal, bár ő legalább kitartott a két fiú, na meg persze Cayetana mellett.
Az évad egyik legértékelhetőbb cselekményszála egyébként pont Cayetánához kapcsolódik, akit most sikerült igazán megszeretnem, azáltal, hogy még inkább elmélyítették a karaktert, olyan önzetlen cselekedeteket hajtott végre, hogy csakúgy pislogtam. Nagyon üdítő jelenség volt Phillipével vagy éppen az egyik új szereplővel, Isadorával való kapcsolatának alakulását végigkísérni, bármennyire is szerettem Cayetana és Phillipe kapcsolatát, azt hiszem, megérettek rá, hogy más oldalán találják meg a boldogságot. Éppen ezért nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fognak tudni még belőle kihozni majd a hatodik évadban.
Nagy meglepetésre amúgy éppen az új karaktereknek köszönhetően sikerült még több értékelhető életet lehelni a sorozatba – nem úgy, mint tavaly az igazgató és családjának érkezésével – akik alaposan hozzáárultak bizonyos szereplőink karakterfejlődéséhez, nem beszélve a komoly témák további boncolgatásával, mint az alkoholizmus vagy más függőség következményei, de a megerőszakolás vagy éppen a családon belüli széthúzások is jobban előtérbe került, utóbbi főleg Iván esetében.
A továbbiakban spoileresen folytatom tovább az értékelésemet, így csak akkor olvass tovább, ha már láttad a teljes ötödik évadot.
Az évad másik szép pillanata egyébként pontosan Ivánhoz, illetve az önfelismeréséhez köthető, amikor is végre beismerte önmagának is, hogy nem 100 %-ig heteroszexuális, hanem bizony szépen lassan, de végülis beleszeretett Patrickba. Na jó, mondjuk az idáig vezető utat nem feltétlen volt mindig kellemes végignézni, gondolok itt a kalandjára Arival, vagy éppen Patrick kalandjára Iván apjával, amitől csak még szürreálisabbá vált az egész, de a folytatásban remélem legalább ők megmaradnak majd tartós párnak, sajnos ugyanis egy ilyen kapcsolattal sem büszkélkedhet a sorozat. Ami pedig a Samuelhez köthető cliffhangert illeti, remélem most már szakítanak az eddigi egy évad-egy gyilkosság tendenciával, és Samu számára is kijuthat egy kis boldogság. Ha pedig nem, akkor pedig nagy respekt az íroknak, amiért képesek voltak végezni egy alapszereplővel.
Értékelés: 6/10.
Bármennyire is szeretem a sorozatot, és értékelem azt, amikor egy rossz szituációból jól kitudják vágni magukat, hat pontnál többet nem tudok adni az ötödik kiadásra. Sőt mi több, ha a valószínűleg jövőre debütáló hatodik évadban sem lesz nagyobb változás, akkor erőteljesen elfogok gondolkodni azon, hogy érdemes lesz e majd bepróbálkoznom az esetleges hetedik évaddal.
