Sorozatkritika: El Internado (Internátus)

Az utolsó évad már nem volt annyira ütős, mint a többi.
Tegnap este végre megnéztem a sorozat utolsó epizódját is. Kijelenthetem, hogy ez volt a leghosszabb ideig tartó darám, hisz még tavaly október-november körül kezdtem neki. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sokszor az idő miatt nem álltam neki, mert tudtam, ha elkezdem, nem fogok tudni megállni, máskor pedig a gépem ment tönkre, sok adattal együtt a részek is törlődtek. Na de ennyit az előzményről. Ez volt az első olyan sorozatom, ami nem amerikai (leszámítva a telenovellákat), és nagyon örülök, hogy adtam esélyt a sorozatnak, mert rettenetesen jó volt, nagyon megszerettem. Azt hiszem valamikor megnézem a sokat dicsért El Barco sorozatot is.
A Kép alatt Spoileresen folytatom tovább.

Az első hat évad minden részét élveztem, nagyon jó rejtélyeket tártak elénk az írók, imádtam, ahogy a sok különálló szálak idővel összekapcsolódtak, míg végül egy nagy rejtély lett. A hetedik évad sem volt rossz, bár ott már sok olyan dolog történt, aminek nem láttam értelmét, gondolok itt elsősorban a sok öldöklésre. A hatodik évadban jutottak el arra a pontra az írók, hogy képesek voltak megölni egy főszereplőt (Carol), és annyira megjött ekkor a bátorságuk, hogy az utolsó évadban kapásból megöltek minimum hat karaktert. Elsa halálát sajnáltam a legjobban, hisz annyira szép karakterfejlődést produkált, hogy értelmetlen volt megölni. Az első évadban ki nem állhattam, abban reménykedtem, hogy minél hamarabb írják ki, ráadásul tettek is azért, hogy ne szeressem, hisz a vőlegényét, Hector-t csalta annak legjobb barátjával Pedro-val. Azonban ahogy haladtunk előre, egyre pozitívabb történeteket kapott. Akkor következett be nálam a fordulópont, amikor Marcos és Paula gyámja lett, és egyben az iskola igazgatója. Nagyon megváltozott, pozitív irányba, éppen ezért is haragszok az írókra, hogy a finálé előtt közvetlenül megölték.

A záró évad további hibája közé sorolható az, hogy ez volt a leghosszabb évad a maga tizenöt epizódjával, és sajnos nem sikerül minőségi tartalommal megtölteni. Ezt a karantén dolgot nagyon elhúzták, ráadásul az összegyűjtött és az iskolába vitt betegek is csak azért kellettek, hogy húzzák az időt. Ez főleg Curro-nál volt ez érezhető, na meg persze Clara-nal. Továbbá a hatodik évadig egész jó történeteket kaptak a kicsik is, ám az utolsóban már nagyon untattak a hülyeségeikkel, de annyira megszerettem őket, hogy elnéztem ezt nekik, bár tényleg egy-két jelenetnél már majdnem ott tartottam, hogy továbbpörgetem, végül nem tettem. Amit még hiányoltam az az, hogy több happy endet vártam volna! Már az utolsó előtti részben kiszabadulhattak volna, az utolsó pedig arról szólhatott volna, hogy hogyan élik az életüket az állandó terror után. Én nagyin kíváncsi vagyok mi lehet a Szereplőkkel 5-10 év múlva. De, hogy pozitívumot is említsek, Fermín nagyon megérdemelte már a halált. Nem arról van szó, hogy nem szerettem, de annyi szoros helyzetből menekült már meg, még a taposóaknát is túlélte, hogy sajnáltam ugyan a halálát, de teljes mértékben érthető volt.

Lucia és Amelia megölését is sajnáltam, ám Carol halálát még jobban. Carol volt az első főszereplő, akit megöltek a hatodik évadban, ezen nagyon felháborodtam. Pontosabban nem is a halála húzott fel a legjobban, hanem az aki tette, és ahogyan. El kell ismernem, nagyon jó karakter volt Roque, hisz annyira megutáltam amiért így elbánt a legjobb barátjával, ráadásul még képes volt eltemetni is, és amikor kiderült, még él, simán megölte volna egy ásóval. Igazi kis patkány volt, bár nem érdemelte azt, hogy később őt is megöljék. Teljes mértékben megértem a társai reagálását, mikor megtudták az igazságot, ám azt már nem, hogy nem nagyon hatotta meg őket a halála. A hatosfogatból a kedvenc szereplőm Marcos volt, a kedvenc párosom pedig Ivan és Julia. Blanca Suárez elképesztően gyönyörű. 🙂 Az elején nagyon nem tetszett, hogy behozták ezt a szellemes témát, hisz addig a sorozatban pont azt tetszett, hogy lényegében olyan rejtélyek voltak, amik úgymond hétköznapiak voltak, és a valóságban is megállták a helyüket. Idővel aztán megbékéltem ezzel, sőt a nyomozásokban is hasznukra is vált.

Hú-ha. Már így is jó hosszú ez a kritika, ám kénytelen vagyok még megemlíteni, a kiválasztottat, Hugo-t. Képes volt megölni a saját ikertestvérét is, valamint Clara-t, aki az ő gyereküket várta. Nála kegyetlenebb karakter nem volt a sorozatban. Na jó, az a náci nagymama megközelíti, aki beküldte az unokáját, Amaia-t, és parancsot adott neki, hogy öljön. Ha már itt tartunk, Amaia nagyon badass volt. Nem néztem volna ki az elején belőle, hogy ő is egy beépített ember. Ő is egy pozitívuma volt az utolsó évadnak. 🙂
Értékelés: 8/10.
Az utolsó évad miatt kénytelen vagyok két pontot levonni, DE annyira fantasztikus részek vannak a hátam mögött, az első hat évadba még belekötni sem tudok nagyon, így tényleg, mindenkinek csak ajánlani tudom. Hiányozni fog a sorozat. Egyszer talán újra nézem. De csak akkor, mikor temérdeknyi időm lesz, mert szó szerint képes beszippantani. 🙂 Ha valaki keres egy olyan sorozatot, ami tele van WTF fordulatokkal, őrületesen jó karakterekkel, ajánlom neki az Internátust.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük