Régi szép emlékek: Married with Children (Egy rém rendes család)

Nagyon sokszor csak azt hallom, illetve az interneten is sok helyen lehet olvasni, hogy a Jóbarátok a legjobb vígjátéksorozat. Nos, én azok táborát erősítem, akik szerint az Egy rém rendes család volt a legjobb vígjáték a XX. században. Nagyon szeretem a sorozatot, ám ahogy az lenni szokott nálam, ezt sem akkor néztem, amikor még a TV3 adta a premier epizódokat, hanem évekkel később, pontosabban olyan 2007-2008 környékén bukkantam rá a sorozatra, akkoriban adta a Cool TV minden hétköznap három vagy négy részt. Már az első pillanatban megfogott, pont az egyedi humora miatt. Bár én alapvetően az esélyegyenlőséget pártolom, és nem szeretem, ha például a kövér embereken gúnyolódnak, Al Bundy-nak mégis el tudtam ezt az egészet nézni, hisz szegény pali annyira szerencsétlen, szegények, mint a templom egere, mégis a családban az összetartás az irigylésre méltó. Tudom, hogy sokat veszekedtek és civakodtak egymással, mégis ha baj volt, mindig összetartottak.

1987 és 1997 között futott a sorozat, és már az elején nagyon sikeres volt, hisz ha azt nézzük, akkoriban úttörő volt a sorozat abból a szempontból, hogy a társadalom egy olyan rétegét mutatták be, amely korábban nemigen volt látható a tévében. Egy sorozat sem szólt akkor egy boldogtalan házasságról, ahol a férj alig keres valamit, azt a keveset pedig a feleség se perc alatt elkölti, természetesen csak magára, valamint a gyerekek sem voltak hétköznapiak, hisz míg Kelly gyönyörű volt, addig buta, mint a tök, Bud pedig okos, de a lányokkal sosem volt szerencséje. A szomszédok sem voltak unalmasak, Marcy-t nagyon szerettem, az Al-el közös jelenetei pedig nagyon jók voltak. Kitűnően tudták cukkolni egymást. Marcy egyébként két férjet is elfogyasztott a 10 év alatt, első férje Steve a negyedik évadban hagyta el, hogy a természet őre legyen (valójában felbontotta a szerződését), a második férje pedig Jefferson volt. Mondanom sem kell, Jefferson sokkal jobb volt, mert sok nőiesebb tulajdonságot képviselt, gondolok itt arra, hogy nagyon odafigyelt a külsejére, valamint nem szeretett dolgozni, pont mint Peggy, ezért jól megértették egymást. Minden karakter egyedi volt, és pont ettől voltak jók, kellett bele mindenki.

2009-ben, egy díjkiosztó gálán

Rettenetesen sajnálom, hogy nem kapott méltó lezárást a sorozat, hisz köztudott, hogy a készítők szerettek volna egy tizenkettedik évadot is, melyben minden befejezetlen szálat elvarrtak volna, ám kisebb konfliktus alakult ki köztük, és a FOX között, ugyanis több pénzt szerettek volna, így végül, nem hogy egy újabb évad, hanem egy befejező epizód sem készült el, pedig megérdemelte volna a sorozat. Bár jobban belegondolva, hogyan lehetne egy ilyen kaliberű sorozatot lezárni? Kitudja, talán jobb is, hogy nem lett befejező része. Azért az még említésre méltó, hogy az eltelt 17 év alatt a színészek rendszeresen tartották egymással a kapcsolatot, többször is összejött már a teljes csapat, melyről videókat és képeket is lehet találni a neten. Már írtam egy cikket, azzal kapcsolatban kivel mi történt a sorozat befejezése óta, ezt itt találhatjátok.

Sok feldolgozás is készült már, a teljesség igénye nélkül a németek, brazilok, bolgárok, törökök, és argentinok is műsorukra tűzték a saját Al Bundy-jukat, hol sikeresen, hol nem. Utóbbi kategóriába tartozik az országunk is, hisz mi is megvettük a jogokat, és a TV2 képernyőjén volt látható, amely szimplán az Egy rém rendes család Budapesten címet kapta. Sajnos nem volt eléggé nézett, így a főműsoridős blokkból átkerült egy késő éjszakai időpontba, míg végül véget nem ért. Körülbelül 26 epizód készült el. Én láttam belőle párat, és azt  kell, hogy mondjam, nem volt rossz, de természetesen nem érhetett fel az eredetihez. Mindenesetre a TV2 több időt is adhatott volna neki a bizonyításra.

Mi mást is lehetne adni erre, mint a maximális pontot. Biztos vagyok benne, hogy elfogult vagyok a sorozattal kapcsolatban, de nem érdekel. Régen ha rossz kedvem volt, Al Bundy és az átlagosnak nem mondható családja mindig felvidított, és kész. Mindenkinek csak ajánlani tudom megtekintésre a sorozatot. Akár még a mai generációnak is, hisz én is pár évvel ezelőtt néztem meg, és szerintem még ma is megállná a helyét, annyira jó, hogy alig lehet észrevenni, hogy mindez 20 évvel ezelőtt játszódott, hisz a poénok örökzöldek. 🙂