Nagyon szerettem ezt az animét.
Hihetetlen, de már 10 éve befejeződött az anime, éppen ezért gondoltam megérdemel egy posztot, hátha van köztetek olyan, aki még nem látta, ha pedig már láttátok, emlékezzetek meg róla velem. Nem volt hosszú életű, hisz összesen egy évig futott. Összesen 51 rész készült el + 3 Különkiadás, vagyis OVA, amiből az utolsó minősíthetetlen stílusú lett, nem is csodálkozom, hogy hazánkban nem adták le.
Én körülbelül 2006-2007-ben nagy InuYasha rajongó voltam, ami Minden Hétvégén 20:30-kor futott az akkor még minőségi A+ csatornán, előtte pedig a Kaleido Star ment. Akkoriban nem kötött le nagyon az anime, sőt utáltam, visszagondolva nem is értem miért, aztán egyik pillanatról a másikra elkezdett érdekelni, végül pedig nagyon megszerettem. Már maga a sztori nem hétköznapi, ugyanakkor nem is rugaszkodik el túlzottan a valóságtól, szemben a legtöbb animével.
A fő helyszín tulajdonképpen egy Cirkusz, pontosabban a Kaleido Színpad, a főhős pedig Sora Naigino, aki gyerekkorában még a szüleivel nézett meg egy előadást, ami annyira elvarázsolta, hogy elhatározta, egyszer még ő is fel fog itt lépni. Szülei időközben meghaltak, ám az álmát betartotta, hisz évekkel később beválogatták. A sorozat tulajdonképpen arról szól, mennyi akadállyal és nehézséggel kell Sora-nak megküzdenie azért, hogy elérje az álmát: egy csaták nélküli színpadot. Gondolom nem árulok el nagy titkot, azzal, ha elmondom, a legvégén sikerül neki. 🙂
Az anime érdekessége továbbá, hogy a felénél vagyis a 26.epizód után egy kicsit reboot-olták hisz, ekkor egy főszereplő távozott, helyére pedig sok új szereplő érkezett. Bár az irány továbbra is ugyanaz maradt, mégis érezhető volt egy kis váltás, mondhatni a sztori kicsit megváltozott, de jó értelemben. Az anime erőssége a jó történeten kívűl az erős karakterek, valamint a csodálatos látványvilág: a mutatványokat zseniálisan kivitelezték, tényleg le a kalappal a készítők előtt, hogy akkoriban ilyen jól megoldottak mindent. Kedvencem természetesen a Legendás Manőver, Angyaltánc, és persze az Aranyfőnix volt. Azt pedig majdnem elfelejtettem, hogy az animéhez készült openingekben és endingekben hallható számok is nagyon jók, legalábbis nekem tetszettek.
Értékelés: 10/10.
Egy szó mint száz, nagyon megszerettem az animét, már vagy háromszor láttam, de egyszer még mindenféleképpen megnézem, ha nem többször. Én szívesen ajánlom mindenkinek a megtekintését, természetesen itt előnyben vannak azok, akik szeretik az animét. 🙂
