Mike & Molly: 3+1 ok, amiért imádtam a sorozat első évadát!

Miután oly sok pozitív kritikát hallottam már a sorozatról, gondoltam itt az idő, hogy végre én is adjak neki egy esélyt. Őszintén szólva a pilot nem nyűgözött le olyan mértékben, mint amit vártam volna, többek között ezért is maradt el a kritikaírás, és inkább rögtön belevetettem magam a folytatásba. Nos, már túl vagyok az első évadon, és szerintem hamarosan folytatom majd a darát, hiszen nagyon élveztem az évad további epizódjait. Ezúttal azonban nem egy spoileres kritika keretében fejtem ki a véleményemet a látottakkal kapcsolatban, hanem inkább egy afféle sorozatajánlás keretében, összeszedtem öt indokot, amiért feltétlen megéri esélyt adni a Mike & Mollynak.

Mivel én sem vagyok kifejezetten egy modellalkatú, éppen ezért nagy felüdüléssel és örömmel tölt el az, hogy végre van egy olyan show a palettán, amiben a főszereplők korántsem sem tökéletes alkatúak, ami ellen ugyan tesznek is, mégsem a fogyókúra tölti ki az életüket, ezáltal pedig a show üzenete is rendkívül tetszetős: fontos az egészségre való törekvés, mégsem ez a legfontosabb. Egyébként a súlyuktól függetlenül is megszerettem volna Mike és Mollyt, hiszen annyira hétköznapi karakterek, akik hétköznapi problémákkal néznek szembe, teszik mindezt rengeteg poénnal fűszerezve. A legjobban Molly személyiségével tudtam azonosulni, mégpedig a könnyű dühbegurulása miatt. 🙂

A főszereplők mellett a mellékszereplőkben is van bizony potenciál. Mike édesanyján is jól lehet szórakozni, azonban néha már kicsit túl messzire megy egy-egy beszólásával, ellenben Carl nagymamájával, aki hiába osztja ki sokszor többet az unokáját, mint Peggy Mike-ot, valahogy mégis élvezhetőbb kiadásban teszi mindezt. Imádom, amikor szinte minden részben azzal cukkolja Carlt, hogy ideje lenne már elköltöznie és egy tartós kapcsolat is csak a javára szolgálna. Szándékosan hagytam a végére Molly családját, ahol a lányok anyja Joyce is nagy humorforrás, azonban kétségkívül Victoria az aduász. Katy Mixon annyira brutálisan hitelesen hozza az ostoba lány szerepét, hogy az valami hihetetlen. A legtöbbet szerintem az ő tudatlanságából fakadó poénokon tudok igazán jóízűen nevetni. És ezzel el is érkeztük a harmadik indokhoz.

Minden karakternek megvannak a gyenge pontjai, ezt pedig remekül kihasználják a többiek, szeretik ugyanis egymást cukkolni a hibáik kiemelésével. Rengeteg fajta humor megtalálható a sorozatban, ott vannak például a kövér viccek, amik még bőven az élvezhető kategóriában vannak, de Carl nagymamája vagy Peggy révén a már-már kínosnak számító beszólások is aktívan jelen van. Az a legjobb az egészben, hogy kvázi mindenki azt az elvet vallja, hogy ami a szívén az a száján, és kész, és nagyon úgy tűnik, hogy ebben rejlik a titok.

Elsősorban azért szoktam át a feliratos sorozatnézésre, mert vagy sokat kell várni, mire az adott csatorna elhozta a show újabb évadát, vagy pedig egyszerűen egyik tévétársaság sem vette meg, így nem volt más lehetőségem. Mióta a feliratok is aktívan jelen vannak az életemben, azóta sokkal jobban odafigyelek a magyar szinkron minőségére, és bizony vannak olyan szériák, ahol csapnivalóan választották ki a magyar hangokat, a Mike & Molly viszont egyáltalán nem ilyen. Bár az eredeti változatba egyelőre még nem hallgattam bele, ettől függetlenül Braun Rita és Kerekes József szerintem remekül visszaadják Mike illetve Molly személyiségét, ahogyan a többiek is nagyon jó munkát végeztek.

Bár nem volt tökéletes (a külső helyszínes jelenetek hiánya például számomra feltűnő volt, remélem, hogy a továbbiakban jelen lesz majd), mégis remekül szórakoztam az első évadon, és hamarosan a további etapoknak is nekivetem majd magam. A teltkarcsúak élete mellett remekül bemutatja, hogy egy ismerkedőben lévő pár milyen problémákon mehet keresztül, teszi mindezt humorosan. Addig is – ha eddig még nem tettétek volna meg – adjatok ti is egy esélyt a sorozatnak, aztán ha pilot sem jött be túlzottan, akkor szerintem nem kell erőltetni tovább, elvégre a folytatásban is hasonló dolgokra lehet számítani.