A két helyszínesség tétel nagyon nem tett jót a sorozatnak.
A harmadik évad végén a Glee Club diákjainak nagy része elballagott, közülük pedig Rachel és Kurt életét követhettük nyomon New Yorkban, közben pedig Lima-ban új tagokat ismerhettünk meg, ahova egyébként szokatlanul sokszor és néha teljesen feleslegesen bukkantak fel a már elballagott öregdiákok. Ez a két helyszínesség egyértelműen nem vált a sorozat javára, hiszen míg a New Yorkos szál igenis nagyon jó volt, addig Marley-ék korántsem voltak annyira érdekesek, ráadásul sokszor elég gyenge volt a sztorijuk. De ennyit a nosztalgiázásról, beszéljünk inkább arról az öt dalról, amelyek szerintem az évad legjobb előadásai voltak. 🙂
#5. New Directions: Don’t Dream It’s Over
Anno tényleg annyiszor hallgattam meg a dalt, hogy ma próbaképp ismét elindítottam, de le is kellett állítanom, ugyanis még mindig csömörlésem van tőle. A régi szép emlékek gyanánt azonban igenis helye van a listán, nem mellesleg ez az egyetlen olyan szerzemény a listán, amit az új csapat adott elő.
#4. Blaine Anderson: It’s Time
Szégyen vagy sem, de én a Glee kapcsán ismertem meg az Imagine Dragons együttest, azóta pedig előszeretettel hallgatom a nótáikat. Azt már említettem nem egyszer, hogy Darren Crissnek mennyire klassz hangszíne is van, az It’s Time pedig különösen jól állt neki. Ráadásul a történet szempontjából is volt jelentése, hiszen Kurt ennek kapcsán ment végül New Yorkba, ahol annyira jó párost alkotott Rachel-el. 🙂
#4. Blaine Anderson: Teenage Dream
Igen jól látjátok, két negyedik helyezésű dal is szerepel a listán, ugyanis annyira nem tudtam tudtam dönteni, hogy inkább holt versenyt hirdettem ki. Már a második évados posztban is írtam, hogy ez a “zongoránál ülök, ráadásul élőben is éneklek” stílusú Teenage Dream sokkal jobban bejött, mint az eredeti. Mondanom sem kell, a részben elhangzott változatú dalt többször meghallgattam, hiszen sokkal több érzelem volt benne, mint a stúdióverzióban, éppen ezért érthető, miért az utóbbit ajánlom inkább. 🙂
#3. Santana Lopez: Girl on Fire
Szintén már többször is elmítettem az a tényt, hogy Sanatana-t akkor szerettem meg igazán, mikor New York-ba költözött. Egyébként észrevettétek, hogy mindenkiből csak a legjobbat hozta ki New York? 🙂 Visszatérve a téma tárgyára, karaoke minőség ide vagy oda, Naya Rivera elképesztően jól adta elő a Girl on Fire-t, már vagy milliószor hallgattam meg. A története pedig ennek is nagyon jelentős, hiszen ekkor határozta meg, hogy bepofátlankodik Rachel és Kurt apartmanjába. Ugye milyen jól tette? 🙂
#2. Rachel Berry & Brody Weston: Creep
Nagyon sajnálom, hogy nem volt időm külön írni a negyedik évadról egy kritikát, abban ugyanis biztosan kitértem volna Rachel és Brody kapcsolatára. Miután Finchel szakított a harmadik évadban, és a képbe került Brody, egyértelműen annak drukkoltam, hogy mielőbb jöjjön össze Rachel-el. Miután ez megtörtént jött a nagy csavar Brody foglalkozását illetően, így gyorsan szét is ment a páros. Egyrészről érdekes volt a kialakult helyzet, másrészt viszont örültem volna, ha inkább ezt a szálat nem vezetik be, és jó sokáig együtt marad a páros, hiszen nagyon aranyosak voltak együtt, a duettjeik pedig fantasztikusak. Nagy gondban voltam, hogy Demi Lovato szerzeményét válasszam-e (Give Your Heart a Bbreak), vagy a Radio Had slágerét, végül utóbbi mellett tettem le a voksom. Egyébként nem bántásképpen, de a Glee-s verzió sokkal jobban bejön, mint az eredeti. Van ez így.
#1. Old Directions & Will and Emma: The Scientist
A 4×04-es epizód történet szempontjából hiába volt szomorú, dalok szempontjából szerintem ez volt a legerősebb epizód, nem véletlenül szerepel két dal is a listán. Szintén főleg csak karaoke jellegű az egész dal, mégis tele van érzelmi töltetekkel, a jelenet pedig, ahogyan előadják az se semmi. Ha eddig még nem tettétek (bár azt kétlem), akkor mindenképpen nézzétek és hallgassátok meg legalább egyszer a videót.