The Flash (A Villám): A harmadik évadról

Sajnos korántsem annyira szórakoztató a sorozat, mint a kezdetek kezdetén…

A zseniális első évadot követően jókora mélyrepülést produkált a második, éppen ezért sem született értékelés róla, nem szerettem volna ugyanis egy lehúzó kritikát megfogalmazni, csakúgy, mint az Arrow negyedik évadának esetében. Éppen ezért nagyon vegyes érzésekkel vágtam neki a darának, ami nagy bánatomra a végére sem változott meg, sok-sok hibát követtek el ezúttal is az írók. Pedig az évad fő koncepciójában az önismétlés ellenére is láttam potenciált, ahogyan a folyamatosan érkező csavaros fordulatok is tele voltak kiaknázatlan lehetőségekkel, mégsem tudtak teljes mértékben élni velük. És talán még bosszantóbb, mintha csak szimplán rossz irányba terelték volna a sorozatot.

A továbbiakban enyhén spoileresen fogom kitárgyalni a harmadik évad történéseit!

Amilyen érdekesen lett felépítve az évad, úgy vált egyre vontatóbbá. Pedig maga a flashpoint alkalmazása nagyon is bejött, hozott egy kis új színt a sorozatba, hiszen Barry mellett mi nézők is fokozatosan jöttünk rá a megváltozott körülményekre. Julian például telitalálatnak bizonyult, külön örültem annak, amiért végre akad egy olyan személy, aki nem kedveli Barry-t, az ebből adódó beszólásain mindig jókat derültem, csak sajnos túlságosan hamar kidurrant ez a lufi, és miután ő is rájött Barry/The Flash személyre, és kvázi a csapat részesévé vált, elég hamar elillant az érdeklődésem iránta. Bár lehet ez annak is köszönhető, hogy ezt követően jóformán már nem nagyon kapott több teret, úgyhogy valószínűleg fel sem fog tűnni a hiánya, mivel ahogy azt már korábban írtam, a már elstartolt negyedik évadban már nem lesz állandó szereplő.

Ami pedig az idei évad nagy átívelő szálát illeti, nos véleményem szerint sikerült eléggé mellélőniük. Azzal én is tisztában vagyok, hogy a szuperhősös sorozatokban minden évben szükséges legalább egy nagy főgonosz szerepeltetése, akit aztán az évad végén majd ártalmatlanítanak, de mégsem kellene ennyire szájbarágós stílusban végrehajtani mindezt, ahogy azt sem bántam volna, ha végül más személyiséget adnak Savitarnak. Félre ne értsetek, Grant Gustin tényleg remekül hozta a negatív figurát, de mégsem tudtam szegényt komolyan venni, mint mondjuk az előző évadban Jace-t. Sőt, miután kiderült, hogy ő maga Savitar, még az a minimális tekintélyt parancsoló pillanat is tovaszállt. Ráadásul még értelmetlen is volt ennyi időt szánni rá, pláne annak fényében, hogy az évadzáró epizódban milyen hamar sikerült lezárni az egész ügyet.

Bölcsebb dolog lett volna több időt szánni a többi szál kibontására. A legjobban talán szegény Caitlin sínylette meg, akinek ugyan két évet kellett várnia, de végre megkapta a régóta áhított lehetőséget és egy egész jó sztorit építettek köré, ennek ellenére mindig sikerült úgy kihozni a lépést, hogy inkább Barry önsajnálatánál vagy éppen a város megmentésénél kössünk ki. Igazán kár érte, mert Killer Frostban szerintem megannyi lehetőség lett volna, de sajnos amikor már kezdett volna beindulni, akkor gyorsan ki is került a képből. És akkor azt még meg sem említettem, hogy a Juliannel való lassan kibontakozó románca mekkora hamvába halt ötletnek bizonyult…

A készítők az évadzáró epizódra is tartogattak egy meglepetést, Iris megmenekülése egészen ötletes módon sikerült, noha egy pillanatig sem merült fel bennem, hogy valóban veszélyben lenne a karakter, ezért is tűnt nekem már túlságosan soknak, ahogy az évad során mennyit rágódtak azon, vajon hogyan lehetne megmenteni a lányt. Earth-3 Wes halálát azért bevallom egy kicsit sajnálom, nagyon jól beilleszkedett ugyanis a csapatba. De sebaj, a folytatásban is jelen lesz Tom Cavanagh, tippre egy negyedik karaktert megformálva, ezt pedig nem feltétlenül tartom jó öltetnek. Ez a multiverzum egyértelmű hátránya, ráadásul a halál is kezd egyre értelmetlenebbé válni, hiszen bármikor most már megjelenhet az adott szereplő hasonmása, lásd Laurel, Harry vagy éppen Barry édesapjának esetét.

Értékelés: 6/10.

A kissé negatívabb hangvételű kritika ellenére, továbbra is nagyon szeretem ám a sorozatot, de mégsem lennék reális és egyben szavahihető, ha nem térnék ki a hibáira, amiket sajnos hatványozottan magára vett az évek során. Nem volt ez annyira rossz, de egy erős hat pontnál többet nem tudok adni a harmadik évadra. Mindenesetre továbbra sem adom fel a reményt, és bízom benne, hogy hamarosan visszatalál a régi hangjára a sorozat. Remélem nem kényszerülök majd csalódni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.