Nem teljesen azt vártam, mint amire fel voltam készülve.

Amikor megtudtam, hogy két ekkora nagyágyú fog összeállni egy dal erejéig, egyből átfutott az agyamon, hogy ez maga lesz a zenei orgazmus. Most, hogy meghallgattam a Waterfall címre keresztelt szerzeményt, sajnos már közel sem ez a véleményem. Ez persze nem jelenti azt, hogy hallgathatatlan lenne, éppen ellenkezőleg, bizonyára sokszor megfogom még hallgatni az elkövetkezendő időszakban, hiszen Pink és Sia hangszíne nagyon jól passzol egymáshoz, emellett pedig dallamos és egyben igencsak slágergyanús a dal, mégsem érzem annyira ütősnek, mint amilyen lehetett volna. Mondjuk a legfőbb probléma az, hogy én valamiért nagyívű dalra számítottam, elsősorban tehát emiatt csalódtam kissé a dalban.

Ettől függetlenül ajánlom meghallgatásra valamint megtekintésre is a Waterfallt, merthogy a videoklip is elkészült hozzá, azonban egyik énekesnő sem tűnik fel benne, ráadásul maga az alapkoncepció, amire az egész felépül, amilyen egyedinek tűnt a legelején olyan egyszerűvé vált a végére. De persze ízlések és pofonok.