Egész megható, a maga értelmében szép film született az alkotásból.
Több oldalon olvastam, hogy mennyire jó ez a film, éppen ezért gondoltam, hogy adok neki egy esélyt. És azt kell, hogy mondjam, megérte. A film műfaja kőkemény dráma. A főszereplő Tessa, aki leukémiában szenved. Tulajdonképpen Tessa haláltusájáról szól az egész történet. A film egy regényből készült, Jenna Downham: Amíg élek című könyve alapján. Mindig is szerettem a könyvekből készült filmeket. Láttam már ehhez hasonló filmet, ahol az egyik főszereplő halálos beteg (Keith, Séta a múltba), szóval a történet nem egyedülálló, mégis úgy gondolom, hogy kihozták belőle a maximumot.
SPOILER-esen folytatom: Mint már említettem Tessa (Dakota Fanning) leukémiás, tusztában ban vele, hogy meg fog halni, így ki szeretne még próbálni pár dolgot (pl. bolti lopás, első csók, első szex, stb.). A legtöbb esetben segítőtársa is akad, a barátnője Zoey személyében, a közös jeleneteket pedig szó szerint élveztem, tetszett az, hogy Zooey kitart barátnője mellette jóban-rosszban. Zooey-hoz is köthető egy csavar, és én nagyon örülök neki, hogy Tessa-nak sikerült meggyőznie barátnőjét, hogy tartsa meg a gyereket, innentől kezdve pedig Tessa legnagyobb vágya az volt, hogy legalább a baba születéséig maradjon életben. Mint tudjuk, sajnos ez a vágya nem teljesedik be…
A férfi főszereplő Adam (Jeremy Irvine) eddig számomra ismeretlen volt, de kíváncsian várom majd a filmjeit, ugyanis Dakota és Adam közt megvolt a kémia, ami hozzá segítette a fimet ahhoz, hogy olyan jó legyen a maga értelmében. Tessa szüleiről még nem is írtam, pedig nagyon érdekes volt, hogy míg az apa túlaggódó volt, addig az anyát nem nagyon érdekelte lánya betegsége. Persze ez nem volt így végig, hiszen amikor Tessa orra vérezni kezdett, akkor rájött, hogy hamarosan el fogja veszíteni a lányát, és megváltozott a hozzáállása.
Mondanom se kell, az utolsó jelenet, Tessa halála eléggé szívbemarkoló és egyben szomorú volt. Ritkán szoktam elérzékenyülni egy-egy film kapcsán, azonban ekkor bevallom, elejtettem egy-két könnycseppet. Nagyon sajnálom, hogy Tessa végül nem láthatta meg Zoey gyermekét, de jobban belegondolva, ettől csak még reálisabb lett az egész.
Értékelés: 10/10
Ez a film szerintem elég megosztó lehet: vagy tetszik az embernek, vagy nem. Én tényleg csak ajánlani tudom a filmet. A film végén elgondolkodtam egy kicsit azokon, amit láttam, és szerintem a film egyik célja pontosan ez volt. Remélem, hogy ti is kedvet kaptatok a megnézésére, és akik szeretik ezt a fajta műfajt, azok elhihetik, hogy nem fognak csalódni, ha megnézik. Bár nálam az örök kedvenc ebből a kategóriából a Walk to Remember (Séta a múltba) marad, mégis jó film volt ez is, és azt hiszen nem most láttam utoljára. 🙂