iZombie: Az első évadról

Miután ledaráltam a The Originals, a Reign az Arrow és a The Flash aktuális évadait, gondoltam most már végleg megmaradok a The CW kínálatánál, és meg sem állok addig, amíg az iZombie-val, a Jane the Virgin-nel, valamint a The Messengers-el nem végzek. Nos, az elsőt éppenséggel tegnap fejeztem be, és nem túlzok, ha azt állítom, hogy minden szempontból zseniális lett az első évad. Ahogy a pilotkritikában is kifejtettem, kicsit tartottam attól, milyen és mekkora arányban fogják kezelni az írók a magánéleti és a nyomozós szálat, az első évad alapján azonban úgy tűnik, hogy megtalálták az aranyközéputat, hiszen egyik szál sem ment a másik rovására, ebből a szempontból tökéletesen volt felépítve minden egyes epizód. Azért nem volt minden tökéletes, hiszen akadtak olyan momentumok, amelyekkel nem feltétlenül voltam kibékülve, de ezeket is ki fogom majd fejteni a későbbiekben.

Évekkel ezelőtt szívesen megnéztem egy-egy CSI Miami epizódot, mert akkoriban még lekötöttek az ilyen fajta bűnügyi-nyomozós szériák, ma viszont ha választanom kell, szívesebben nézek egy misztikus, akció vagy akár drámai sorozatot. Egy évvel ezelőtt az upfronts idején pont emiatt nem keltette fel túlzottan az érdeklődésemet az iZombie, az első rész azonban kellemes meglepetés volt, hiszen remekül fel volt építve az egész, az alapozástól kezdve az ötletes bűnügyi esetig. Szerencsére az érdekesebbnél-érdekesebb gyilkosságok a továbbiakban is megmaradtak, ráadásul a még elviselhető kategóriában, így ebből a szempontból panaszra nem lehet ok. Ráadásul azáltal, hogy Liv az elfogyasztott aggyal nem csak a halottak emlékeit kapta meg, hanem kvázi a személyiségüket is, ami nem egy vicces pillanatot okozott mind a nyomozások, mind a magánéleti szálával kapcsolatban. A nyomozások terén volt itt minden, beépített zsaru gyilkosságától kezdve balesetnek tűnő ejtőernyős balesetig, ám a legelgondolkodtatóbb eset mégsem ezek voltak. Nem szeretnék túlságosan spoilerezni, de az egyik részben olyan fordulatok voltak, hogy csak kapkodtam a fejem: ez bizony az évad hetedik része volt, ami egy “átlagos” gyilkossággal indul, a végeredmény mégis döbbenetes lesz.

A pilot megtekintése után tartottam attól, hogy a magánéleti szál a háttérben fog maradni, valamint a zombis kérdések nagy része is megválaszolatlan marad, ám ez korántsem volt így, hiszen sok-sok kérdésre kaptunk választ, többek között arra is, hogy kicsoda is Blaine, illetve, hogy pontosan mennyi zombi is van a városban. Nos, Blaine-él gátlástalanabb ámde kreatívabb karaktert már rég nem láttam, hiszen egy igencsak jövedelmező üzletet látott ebben az egészben, amiért igencsak kijár a piros pont a készítőknek, hiszen álmomban sem gondoltam volna erre: legfőképpen azért változtatja át az embereket, hogy a végén tőle vegyenek agyat, persze borsos áron, cserébe pedig igazán flancos kajaként kapják meg a vásárlók a napi adagok. Tulajdonképpen lehetne akár drogdíler is, csak drog helyett aggyal kereskedik. Igazán ötletes. 🙂

Mint minden kritika esetében, az utolsó bekezdésre tartogattam a negatív dolgokat, amik bizony a magánéleti szálra róhatóak fel. Liv már a pilotban is rendkívül szimpatikus karakter volt, ám ahogyan akkor hozzáállt a zombis dolgokhoz, nem hittem volna, hogy rendezni fogja a családdal lévő viszonyát, ám idővel még is megtette, amihez nyilván közrejátszott, az adott halott személyisége, Ravi, és persze Lowell is, akivel egy irtóra cuki párost alkottak együtt. Szó szerint imádtam azokat a jeleneteket, amikor is egyre jobban megismerték egymást, éppen ezért ért voltam annyira szomorú, amikor Blaine megölte a srácot… Ezek után gondoltam mivel Liv megérdemli a boldogságot, jöjjön újra össze Major-el, ám Robert Buckley karaktere amennyire az elején érdekes volt, pont annyira lett a végén unalmas, ugyanis a magánnyomozásai egyáltalán nem jöttek be, ez pedig kicsit levett az élvezhetőségi faktorból.

Lowell sajnálatos halála, valamint a többi mellékszereplő (Liv anyja, testvére és barátnője) kevés szereplése miatt egy pontot kénytelen vagyok levonni a végeredményből. Ettől függetlenül csakis ajánlani tudom a sorozatot mindenkinek. Ha már láttad a pilotot, és tetszettek a látottak, akkor garantálom, hogy a folytatásban sem fogsz csalódni. Az évadzáró epizód egyébként hagyott maga után pár nyitva hagyott kérdést, így már csak emiatt is várom annyira a második évad kezdését. Na meg aztán kíváncsi vagyok, hogy mihez kezd majd Blaine azután, hogy Liv beadta neki az ellenszérumot, és ismét ember lett.