Régen igazi függő voltam.
Gyerekkoromban nagyon sokat tévéztem, a telenovellákra nagymamám által találtam rá, aki egyébként ma is rendszeresen nézi őket, így mondhatni ő szoktatott rá, hisz akkoriban még nem volt divat, hogy minden szobában legyen televízió. Az igazat megvallva nem kellett odaláncolni a fotelhoz, hogy nézzem, ergo nem csak a nagyi tehet róla, hogy a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején tényleg rengeteg telenovellát néztem. Ebben szerintem semmi szégyellnivaló nincsen, hisz akkoriban nagyon is népszerű volt telenovellát nézni, hisz sokszor főműsoridőben (!) vetítették.
Idővel később, ahogy cseperedtem, egyre unalmasabbak lettek számomra, plusz időm se nagyon volt nézni, hisz általában egy telenovella minimum 100-120 részes, így leszoktam róluk. Azért még a mai napig, amely telenovellának egyedi története van, és a színészek is jók, nem vetem meg, például a A gonosz álarcát is elkezdtem nézni, idővel pedig be is fogom fejezni. A mai Cikksorozatban három felejthetetlen telenovellát választottam ki, amiket az ezredforduló környékén néztem, 6-7 évesen.
Muñeca Bava / Vad angyal
Szerintem senkinek sem kell bemutatni a telenovellát, hisz itthon is nagyon népszerű volt, Galambos Lajcsi még a Dáridóba is elhívta Natalia Oreio-t, aki így ellátogatott a hazánkban. Akkori, gyermekfejjel nagyon szerettem, ám az igazat megvallva pár évvel ezelőtt megpróbáltam ismét megnézni, de nem jutottam sokáig, hisz annyira hosszú (270 rész), ráadásul néha annyira értelmetlenül húzták el, hogy hamar abbahagytam az ismétlést. Ettől függetlenül kellemes emlékekkel gondolok vissza, a kedvencem egyértelműen a nagyi, vagyis Doña Angélica volt, illetve Mili egyik barátnője, Lina volt. Természetesen Mili-t is nagyon kedveltem. Végül azt azért hozzáfűzném, mennyire rossz volt, mikor a TV2 a vége fele ketté vágta a részeket, és a 25-30-percből 5 perc volt csak az emlékeztető, illetve a főcímdal. Istenem, hányszor hallottam már a főcímdalát. 🙂
La Usurpadora / Paula és Paulina
Nagyon szerettem a Paula és Paulina-t, ami ugyebár csak nálunk volt Paula, hisz valójában Paola-nak hívták. Az ördögi és angyali testvérpár, mindkét karakterben tündökölt Gabriella Spanic, Fernando Coluna-val pedig nagyon jó párost alkottak. Természetesen Paula-t jobban szerettem, az állandó gonoszkodásai miatt, de tudtam, hogy a végén meg kell halnia, különben Paulina sosem jött volna össze Carlos Daniel-el. Pár évvel ezelőtt e telenovellát is megpróbáltam újranézni, ami nagyjából sikerült is. Vagyis elkezdtem, de aztán abbahagytam, de csak az időhiány miatt, hisz újbóli visszanézés során is nagyon tetszett. Nyílván voltak olyan szálak, amiknél ennyi idősen már fogtam a fejem, de összességében jó volt. Itt is jellegzetes volt a főcímdal. 🙂
Podre diabla / Fiorella
Hogy én mennyire szerettem e telenovellát. Egyike azon kevésnek, amit nem a nagyival néztem, hanem anyukámmal. Angie Cepeda annyira gyönyörűséges, hogy már csak miatta érdemes belenézni. Míg az előbbi két telenovellába a későbbiekben bele tudtam nézni, illetve tudom a történetüket, a Fiorella esetében már csak halovány emlékeim vannak sajnos, nagyon szeretném ha valamelyik csatorna ismét műsorára tűzné, biztosan újranézném. Halovány emlékeim ellenére a fősztorira emlékszem, Fiorella hozzámegy Andrés-hez, aki kis idő múlva meghal, később pedig beleszeret Andrés fiába, akit szintén Andrés-nak hívnak. Ha jól emlékszem az apa végül nem is halt meg, csak elhagyta valamiért a családját, aztán újra felbukkan, bonyodalmat okozva. De voltak itt még igen csak jó ellenségek, végül Fiorella és Andrés (természetesen a kisebbik :)) összeházasodnak az utolsó részben, és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Azért gondoltam, hogy leírom nagyjából a cselekményt, mert szerintem nem annyira ismert telenovelláról van szó. Az utolsó rész egyébként fellelhető magyarul a neten. És ha már az előző kettőnél is megemlítettem, itt is nagyon emlékezetes és jó volt a főcímdal.
Érdekességképpen pedig hoztam egy képet a főszereplőkről, ami tavaly készült, Bizony, sajnos repül az idő, viszont ez Angie-n ez nem látszik. 🙂