Sorozatkritika: The Carrie Diaries (Carrie naplója)

El sem hiszem, hogy véget ért.

Ez alatt a rövid két évad alatt nagyon megszerettem a sorozatot, éppen ezért sajnálom, hogy véget ért. Szerencsére a készítők is számítottak arra, hogy nem lesz több évad, így a második évad utolsó része felért egy Sorozatzáró epizóddal. Már a legelső résszel elvarázsolt a sorozat. Imádom az olyan sorozatot, ami a múltban játszódik, de nem ez fogott meg rögtön, hanem a történet, a karakterek, de legfőképp AnnaSophie Robb. Bár én nem néztem anno a Szex és New York-ot, csupán egy-két jelenetet láttam belőle, mégis telitalálat volt AnnaSophie Carrie szerepére. Annyira jól hozta a karaktert, hogy az valami hihetetlen. A másik nagy kedvencem pedig Samantha: ennyire jó karaktert én még nem láttam! Na jó, egy kicsit túloztam, de rettentően élveztem minden jelenetet amiben benne volt, Lindsey Gort pedig fürdött a szerepben.

A Kép mögött Spoileresen folytatom.

A második évad sokkal jobban tetszett, mint az első. És nem csak Samatha miatt, hanem azért, mert azt érzem, az első évadban szinte csak építkeztek, bemutatták, hogyan csatlakozott Carrie az Interview Magazinhoz, próbálta fenttartani az egyensúlyt New York és Casstleberry között. Őszintén szólva nem igen érdekelt a kisváros, ám a második évadban sikerült megkedvelnem ezt a szálat is. Köszönhetően annak, hogy a karakterek még árnyaltabbak lettek és még több családi hátteret kaptunk egyes karakternél. Minden karakter nagyon erős volt, hirtelen nem is tudnék most olyat mondani, aki idegesített volna.

Nagyon jó volt látni Carrie-t Weaver oldalán, szerintem jobban összeillettek, mint Sebastian-nal, habár a szakításuk érthető volt. Érdekes volt, ahogy bemutatták Weaver és Sebastion ég és föld, mindkettőjüknek van jó és rossz tulajdonsága is. Az évadzáró részben azonban Sebastian elment, előtte pedig elengedték egymást. Ezért is sajnálom, hogy véget ért a sorozat, mert úgy érzem ez a búcsú végleges volt. Nagy WTF fordulat volt, mikor Larissa kirúgásával Carrie-nek is búcsút mondtak a Magazinnál, mikor pont az állás miatt utasította vissza a N.Y.U ajánlatát.

Most nem szeretnék minden szereplőről egytől-egyig írni, de minden szereplőnek megvolt a maga története, gondoljunk csak Walt-ra, aki végül felvállalta másságát, vagy Maggie, aki teherbe esett egy olyan férfitól, aki csak játszadozott vele, végül megtalálta a boldogságot, vagy épp Larissa, aki cseppet sem mondható hétköznapinak. Végezetül Carrie kishúgát, Dorrit-ot is megemlíteném, aki okozott sok vicces pillanatot.

Értékelés: 7/10.

Hiába szerettem meg, volt benne egy-két rosszul elsült manőver, főleg az első évadban, ezért nem tudok több pontot adni. Viszont mindenkinek csak ajánlani tudom a sorozatot, mert bájos és szeretni való, plusz csak 26 részről beszélünk, amit úgy gondolom hamar meg lehet nézni. Igazán adhatott volna a CW újabb 13 részes évadot. Azt hiszem, el fogom olvasni azt a két könyvet (Candace Bushnell – Carrie naplója, Nyár és New York), ami alapján a sorozat született.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.