Mint írtam a fő tematika az amerikai sorozatok, és filmek lesznek, ám kivételek mindig vannak.
A sok amerikai film után gondoltam esély adok más nemzetiségű filmeknek is, és egy francia filmmel kezdtem. Én mindig is szívesen néztem olyan filmeket, amik a gimnáziumi évekről szólnak, ezért is esett a választásom többek között erre a filmre. Illetve azért is, mert olvastam más oldalakon mennyire jó film, így én is esélyt adtam a filmnek, hogy egyetértsek a többséggel, avagy cáfoljam őket. A film megtekintése után bizony megbizonyosodtam arról, hogy jelen esetben igenis a többségnek van igaza, hiszen összességében egész jó volt a film, de nem a főszereplőnek köszönhetően…
Még mielőtt nagyon belecsapnék a közepébe, előbb tisztázzuk az alapsztorit: a történtet középpontjában Junie (Léa Seydoux) áll, aki szülei miatt rokonaihoz kerül, ahol unokatestvérével együtt egy osztályba kerül. Az osztályban Otto (Grégoire Leprince-Ringuet) első látásra beleszeret a lányba, ám a Junie nem viszonozza a fiú érzéseit, mégis elkezd vele járni. Junie valójában az egyik tanárjába, Nemours-ba (Louis Garrel) szerelmes, így tulajdonképpen egy szerelmi háromszögbe botlunk bele, ám a történet előrehaladtával az egyik fél változtatni fog ezen, nem éppen a legszerencsésebb módon…
SPOILER-esen folytatom: Junie nekem már az első pillanattól kezdve egyáltalán nem volt szimpatikus, ám amikor Otto végül öngyilkos lesz miatta, és látva a lányt reakcióját erre, hogy tulajdonképpen nem igazán érdekli, na ott utáltam meg igazán a lányt. Ezek után joggal hihetné azt az ember, hogy végül győz a szerelem, és Junie összejön a tanárával, ám mégsem így ért véget a sztori, és
tulajdonképpen örülök is ennek a végkifejletnek. Véleményem szerint Junie egyáltalán nem érdemelte volna meg a happy endet.
Ezek után szerintem nem lepek meg senkit sem, ha azt mondom, hogy a fő szerelmi háromszög nem kötött le túlságosan, viszont Junie unokatestváre, Matthias története már sokkal érdekesebb volt, hiszen időközben a fiúról kiderül, hogy meleg, és ő körülötte is kialakul egy szerelemi háromszög, hiszen, Henry reménytelenül szerelmes a srácba, így képes bármit megtenni, hogy Matthias ne jöjjön össze új szerelmével. Mindent összevetve ez a szerelmi háromszög számomra sokkal érdekesebb volt, mint ami Junie köré fonódott, az ok pedig nagyon egyszerű: Junie-nál unszimpatikusabb karakter nem volt a filmben. Kitudja, talán az őt alakító színésznő is hozzájárult ehhez, de a karakter jellemvonása sem segített azon, hogy egy picit is együtt tudjak vele érezni…
Értékelés: 7/10
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezt az erős hét pontot csak a mellékszereplőknek köszönheti a film, valamint Otto-nak is, és a hozzá kapcsolódó öngyilkosságnak, amiért
voltak ilyen bátrak az írók, és bele merték írni ezt az egészet. Junie-n kívül egyébként az összes szereplő egész jó volt. Minden negatívum és rossz ellenére a filmnek szerencsére nem sikerült elvennie a kedvemet attól, hogy a közeljövőben ne próbálkozzak be ismét egy francia vagy akár más nemzetiségű filmekkel.
Post Views: 1 137
