A Dal 2015: A harmadik elődöntő résztvevőiről

A héten lezajlik a harmadik és egyben utolsó elődöntő.
Két elődöntőn már túl vagyunk, melyek mind minőségileg, mind izgalmilag eléggé eltérőek voltak, ami legfőképp az értelmetlen beosztásnak köszönhető. Az első héten ugyanis a versenyzők nagy részét szerettem, így ott tényleg izgultam, vajon tovább jut-e a kedvencem (sajnos ketten is kiestek), a múlthéten viszont jó ha volt két-három olyan előadó, akire azt mondhattam, hogy örülnék, ha továbbjutnának. Az utolsó elődöntőt mindenképpen az első elődöntőhöz hasonlítanám, hiszen fellép többek között Wolf Kati, Boggie, Keresztes Ildikó, a Fool Moon, és Gájer Bálint is, akiket nagyon megkedveltem, így izgulhatok majd holnap, vajon továbbjutnak-e…
Hogy pontosan mit is gondolok a versenyzők dalairól, arra rögtön ki is térek. (Csakúgy, mint eddig, az adott versenyző nevére kattintva elérhetitek a dalt.)
Már csak maga a dal témája miatt egyértelműen helye van Boggienak a középdöntőben, sőt mi több a döntőben is! Nem beszélve arról, mennyire szimpatikus, és nem utolsósorban gyönyörű a lány, ráadásul a hangszíne is rendkívül bejön nekem, így nagyon remélem, hogy továbbjut majd holnap, mert igenis megérdemli.

Bár nagyon szeretem a fiúkat, a műfajt, amiben játszanak meg még jobban, de sajnos nekem az idei daluk nem nagyon jön be. Nem rossz, de ez szerintem egyértelműen nem való Bécsbe. Ettől függetlenül a középdöntőbe remélem továbbjutnak, hiszen megérdemelnék.

Mindig is nagyon nagy talány volt számomra Bálint. Már a The Voice-ban felfigyeltem a srácra, ahol néha szimpatikus volt számomra, néha viszont azt éreztem, hogy már túl sok belőle, és sajnos ez a személyiségére is elmondható. Ettől függetlenül tetszik a hangszíne, és That’s How It Goes is egész jó, mindenesetre nem egyelőre nem tudom megítélni, örülnék-e a továbbjutásának vagy sem. Az biztos, hogy sokat fog majd nyomni a lantban a holnap esti szereplése. Az viszont biztos, hogy az Eurovíziós Dalfesztiválra nem szívesen küldeném ki e dalt.

Nagyon szeretem Ildikót, mint énekest – mentornak már kevésbé – éppen ezért örültem, mikor kiderült, hogy ő is benevezett és az elődöntőbe került. Ami a dalt illeti, nekem eléggé tetszik, nem kétség, hogy a középdöntőben helye van, ám, hogy Bécsben is helye lenne e? Őszintén szólva még nem tudom eldönteni. Majd, mikor kialakul a TOP8-as, vagyis a Döntős mezőny, amiben szerintem Ildikó tuti benne lesz, ismét érkezem majd egy hasonló poszttal, és akkor remélhetőleg majd könnyebb dolgom lesz kiválasztani, kinek a győzelmének örülnék jobban.

Nahát, ilyen ebben az évben még nem fordult elő velem. Most ugyanis maga a dal tetszik, viszont mindenféle bántás nélkül úgy érzem, Mujahid Zoltánnak nincs akkora hangterjedelme és hangszíne, amit a dal megkövetelne. Nagyon kíváncsi vagyok, miképp fog Zoli élőben teljesíteni, nincs kizárva, hogy sokkal jobban bejön majd, mind első hallásra.

Magam is meglepem azzal, amit írni fogok, de már első hallásra megfogott valami a dalban. Pedig az ilyen fajta számok nem az én eseteim, azonban ez nagyon megtetszett. Ettől függetlenül szerintem van a bandánál számos sokkal jobb előadó, akik jobban megérdemelnék azt, hogy a Középdöntőbe jusson, de nyilvánvalóan nem leszek annyira elszomorodva, ha esetleg az Other Planet is továbbjut.

Egy újabb olyan banda, akikről most hallok először. Első hallásra a dalszöveg nekem bejön, valamint a frontember hangszíne is igen érdekes, azonban összességében sajnos nem tetszik annyira a dal, hogy azt mondhassam, örülnék a továbbjutásuknak. Habár azt mindenképp el szeretném még mondani, hogy ha esetleg múlt héten lépnek fel, talán akkor továbbengedtem volna őket.




Nem tagadom, már az X-Faktor vége felé a kezdeti szimpátiám a banda iránt átalakult unszimpátiává, hiszen bármit is adtak elő, szinte garantáltan hamisak voltak. Éppen ezért a holnapi előadásukhoz sem lesz nagy elvárásom, aztán kitudja, talán még meglepnek. Ami a dalt illeti, egész bejön, dallamos és fülbemászó, csak sajnos ahogy az előbb említettem, nem hiszem, hogy élőben sikerülne rendesen elénekelni. Egyébként mindettől függetlenül Bécsbe nem küldeném ki a fiúkat, a középdöntőbe azonban talán. Minden a holnapi előadáson fog múlni.




Alapvetően nincs vele semmi problémám, hogy Wolf Kati ismét megpróbálkozik, holott 2011-ben már képviselte országunkat. A Szerelem miért múlsz azóta is nagy favorit, ám a Ne engedj el! sajnos már nem tetszik annyira. Nem kétség, hogy rádió slágergyanús, és biztosan meg fogom még hallgatni egy párszor, de szerintem ez kevés lenne Bécsbe. Ami pedig a Középdöntőbe jutást illeti, szerintem az garantált.
Holnap tehát lezajlik az utolsó elődöntő, amiről a tervek szerint ismételten lesz kritika Vasárnap, jövőhéten pedig kezdetét veszi a Középdöntő. Nyilvánvalóan ilyen fajta véleménykinyilvánítós poszttal idén már nem jelentkezem, azonban a döntő előtt meg fogom írni azon előadókról a véleményemet, akik az utolsó adásig eljutnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük